Nő- és férfifaló volt Marlon Brando

Szexuális étvágya kielégíthetetlen volt, olyannyira, hogy nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is falta. 

Karrierje elején együtt szedték fel a fiatal lányokat Christian Marquand francia színésszel, de egy-egy átmulatott éjszakán egymással is megosztották az ágyukat – derül ki William J. Mann Brandóról írt új könyvéből.

A homoszexualitás akkora divat mostanság, hogy már nem számít újdonságnak. Mint annyi férfinak, nekem is vannak homoszexuális tapasztalataim, és egyáltalán nem szégyellem. Sosem érdekelt, hogy az emberek mit gondolnak rólam – nyilatkozta Brando 1976-ban.

Az életrajz amerikai írója több mint 700 oldalon próbálta feltérképezni a Keresztapa sztárjának magánéletét. Arra a következtetésre jutott, hogy az érzéki örömöket mániákusan hajszoló Brando a szexbe menekült a depresszió és a magányosság elől. A szerző úgy véli, a nőktől azt a szeretetet várta, amit alkoholista szüleitől gyerekként sosem kapott meg.

21 évesen már minden este más lányt vitt haza, és ehhez még csak udvarolnia sem kellett, mert a partikon minden nő őt akarta. Még két színpadi jelenet között is képes volt félrevonulni az asszisztensnőkkel – kollégái szerint olyan természetes volt számára a szex, mintha csak enne vagy kimenne a mosdóba. 

Az 1951-es A vágy villamosa című filmdráma a mozivásznon is meghozta neki a sikert, A vad című motorosfilm pedig generációjának ikonjává tette. Egymaga megszemélyesítette a rock and roll-korszak lázadását, zabolátlan szabadságvágyát és féktelen szexualitását.

Ezután még jobban bomlottak utána a nők – ő pedig ha megunta őket, új szeretőt nézett ki magának. Bár állítólag Marilyn Monroe-val is volt viszonya, nem szívesen kezdett sikeres színésznőkkel, nem akarta, hogy háttérbe szorítsák. 

Három felesége volt, de egyiküket sem szerette igazán. Egyetlen nő tudta meghódítani a szívét a hetvenes években, a nála húsz évvel fiatalabb színésznő, Jill Banner. Az ő titka abban rejlett, hogy nem futott Brando után. Azonban Banner sem tudta tolerálni a filmcsillag hedonista élet­vitelét, és bosszúból viszonyt folytatott Brando akkor 18 éves fiával, Christiannel.

A szexuális forradalom szimbolikus alakja lett, a színészetet megvetette, csak pénzkeresetnek tekintette, kizárólag a testi él­vezet és a jótékonykodás érdekelte. Karizmatikus egyénisége mégis a filmtörténet halhatatlanjai közé emelte.