Nincs mese: Ehető csomagolást terveznek az élelmiszerekhez

Bár a gyártóknak előírás a rendszeres laboratóriu­mi vizsgálat és szigorú szabályoknak kell megfelelniük, mégis előfordulhat, hogy bizonyos ká­ros anyagok, főleg műanyagok monomerjei, oligomerjei, stabilizátorok, lágyítók, habosító anyagok, nehézfémek, színezékek, gyártási segédanyagok kioldódnak – hívja fel a figyelmet a Laboratorium.hu az Ésszel a kosárba cikksorozat legújabb összeállításában.

Segítségükre a csomagolóanyagok akkreditált vizsgálatait is elvégző független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakértője volt. A kioldódás mértékét nagyban befolyásolja a hőmérséklet, ezért fontos odafigyelni a tárolási utasításokra.

Megbetegítenek a kioldódó anyagok

Hogy mennyi csomagolóanyagot eszünk meg életünk folyamán, számszerűsíthető és nem kis mennyiségről van szó. A kutatás kimutatta, hogy 80 év alatt megközelítőleg 400 gramm káros anyag kerül a szervezetünkbe a csomagolásokból. A világon csak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, és ezek bejutnak magába a termékbe is.

A legveszélyesebbek, a monomerek, az oligomerek, a stabilizátorok, a lágyítók, a habosító anyagok, a nehézfémek, a színezékek, a gyártási segédanyagok káros hatással vannak az anyagcserénkre, károsítják a hormonháztartást szabályozó szerveket.

Folyamatosan „befalva” ezeket egy életen át, vese- és májelégtelenséget okozhatnak. Sőt az örökítő anyag szerkezetét is torzítják, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jelleg zavartalan kialakulását. Veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosz­tatarák kialakulását is indikálhatják.

– A kioldódás elkerülhetetlen, de a mértékét nagyon szigorúan ellenőrzik. Van egy világszabványkódex, ami meghatározza, milyen anyagokat lehet egyáltalán élelmiszer-csomagolás céljára használni – kezdte a Borsnak dr. Dömölki Ferencné Livia élelmiszer-biztonsági szakértő.

– A gyártók ezt komolyan veszik, és bekérik a beszállítóktól a minőségi bizonyítványokat, engedélyeket.

A szénsavas üdítő és a zsír old leginkább

Egyes élelmiszereknek más-más hatásuk van az őket körülvevő anyagokra, ezért nem ugyanúgy mérgez minket egy víz, mint egy szénsavas üdítő. 

– Az olajok esetében nagyon szigorú előírások vannak, mert azok még inkább oldják a stabilizátorokat. Ez igaz a tejre is, vagy inkább általánosan fogalmazva: a zsíros élelmiszerekre. Ilyenek még a savasak is. Különösen oldják a műanyagokból a lágyítókat – magyarázta a szakértő.

Az áramlás nem egyirányú. Nemcsak a káros anyagok oldódnak a termékbe, hanem fordítva is. Ezért nem ajánlott a különféle élelmiszereket csak a saját csomagolásukban tárolni.

A legjobb azonban kerülni a műanyagot. Így ha műanyag flakonban kap egy kis házi pálinkát az ismerősétől, inkább töltse át üvegbe! A nagy gyártók is üvegbe palackozzák, akárcsak a bort.

Véd a fertőzésektől és tartósítja az ételt

A modern élelmiszer-biztonság fenntartásának egyik legfontosabb eleme maga a csomagolás. Nem csak egybentartja a terméket, védi a környezet hatásaitól, a fertőzésektől és szennyeződésektől. Segítségével tartósabb az élelmiszer, amit véd a hidegtől és a melegtől is.

Sőt számunkra hasznos jelöléseket tartalmaz. Például: nettó tömeg, szavatossági és eltarthatósági idő, tárolási feltételek, tápérték, allergén anyagok. És persze a reklámról se feledkezzünk meg! Szóval ártalmas, de szükséges a csomagolás.

A jövő csomagolása: plusz egy fogás

A kutatók már dolgoznak a megoldáson. Új természetes anyagokból próbálnak a termékeknek megfelelő csomagolóanyagot előállítani. Ha sikerül nekik, akkor nem csak a műanyagokból kioldódó és egyéb méreganyagoktól szabadulunk meg, de a csomagolás ehetővé is válik. Azt nem garantálják, hogy finom és ízletes lesz, de ki tudja, lehet, idővel még ez is bekövetkezik.