Belefulladunk a PET palackokba, miért nem fémdobozt használunk?

PET palack a legszennyezőbb csomagolóanyag és csak 20 százalékban hasznosítható újra. Arról nem is beszélve, hogy, közel 400 év mire az anyaga lebomlik.

Az eldobott műanyagok nemcsak a vizek és az erdők élővilágát veszélyeztetik, de a „lemorzsolódás” folytán mikroműanyagok formájában a szervezetünkbe is bekerülnek. A Duna és a Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak már mikroműanyagot: az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium.

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét!

A környezetbe kerülő műanyagokból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe.

A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba is, felhalmozódhatnak a magasabb rendű élőlényekben, és a jövőnkre nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.

A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmünket arra, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.

A megoldáshoz vezető egyik út az lenne, hogy kevesebb palackozott vizet fogyasztunk, hiszen Magyarországon a világon az egyik legjobb minőségű és a legszigorúbban ellenőrzött a csapvíz.

De ha már képtelenek vagyunk lemondani az üdítő italokról a kisebb kiszerelésű és újrahasznosítható aludobozokat kellene választanunk.

Íme a 6 meghökkentően egyszerű és mégis tudományos érv az alumínium dobozok mellett

Tudta-e?

• Évente 300 millió tonna műanyagot termelünk.
• A környezetbe került műanyagok döntő többsége nem bomlik le.
• Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra.
• Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagból becslések szerint évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.
• A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani.
• A műanyagok a kémiai folyamatokkal szemben igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
• Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik.
• A Napból érkező ultraibolya hatására a műanyag elaprózódik, a folyamat végére szemmel már nem is láthatók, ezeket az 5mm-nél kisebb műanyagokat nevezzük mikroműanyagnak.
• 1970-es években figyelték meg először a mikroműanyagokat.
• A mikroműanyag szennyezés Magyarországot is érinti.
• Az Európai Unióban nem vonatkoznak szabályok a mikroműanyagokra.
• A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik.
• A mikroműanyag korunk egyik legaggasztóbb környezetvédelmi kihívása.
  
  Ripost