Félmaratonnal kezelte a depressziót Gregori Dóra

A klasszikus balettművész végzettségű, háromgyermekes édesanya a Táncművészeti Egyetem elvégzése után több mozgásformát is kipróbált, ám egyik sem fárasztotta le igazán. Ismerősei tanácsára végül futócipőt húzott.

– Eleinte ki nem állhattam. Szúrt az oldalam, fájt mindenem, és egy percnél tovább nem tudtam többet eltölteni a futógépen – meséli lapunknak Gregori Dóra. – Nagyon idegesített, hogy csak ennyire vagyok képes. Nem értettem, hogy ha mások akár órákon keresztül képesek futni, én miért fulladok ki egy perc után. Nem akartam feladni, be akartam bizonyítani magamnak, hogy ennél tudok jobb is lenni, úgyhogy visszapattantam a futógépre, és kipréseltem magamból a maximumot. A második alkalommal öt percet bírtam, két héttel később pedig már negyvenet futottam. Teljesen rákattantam erre a mozgásformára, mindennap róttam a kilométereket, amíg az első kislányommal várandós lettem – emlékszik vissza Dóra, aki kilenc hónapra felhagyott a futással, majd a szülés utáni depresszió miatt húzott ismét futócipőt.

– Akkor már a természetben futottam. A második gyermekem születése után pedig jelentkeztem egy félmaratonra. Még abban az évben hatszor lefutottam a 21,1 kilométeres távot. Az idővel harcoltam, minden alkalommal szerettem volna jobb és jobb lenni, ami sikerült is. Először 2 óra 10 perc alatt értem célba, legutóbb pedig 1 óra 45 perc alatt teljesítettem a távot – taglalja az egykori szépségkirálynő, aki hetente több mint ötven kilométert szokott kocogni.

Gregori Dóra szenvedélyéről, a futásról a Fitbalance Aréna Női Zónájában mesél Tatár Csillának október 13-án, a Papp László Budapest Sportarénában.