Cseresznye – az istenek eledele

Az egyik legszebb és legízletesebb gyümölcsünket az ókorban az istenek eledelének tartották gyógyító hatása miatt. Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma, sok szénhidrát és növényi rost van benne. Tartalmaz A-, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, ásványi anyagokat és nyomelemet (folsav, foszfor, kalcium, kálium, nátrium, ko­balt, vas).

Gyógyhatásai: a vesetisztító, vértisztító, bőrújító – jó a pattanások ellen – gyümölcsök közé soroljuk. Kiváló antioxidáns, erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, meggátolja az érelmeszesedés kialakulását. Gyulladás- és fájdalomcsillapító, enyhe hashajtó. Fogyasztása segíti a fogak és a csontok fejlődését, ezért gyerekeknek kifejezetten ajánlott. Káliumtartalma segíti az izomműködést, a normál vérnyomást, a megfelelő szívritmust. A friss cseresznyelé erőteljesen lúgosító hatású, gyógyítja a köszvényt, az ízületi gyulladást. Enyhíti a prosztatapanaszokat.

A szára nyálkaoldó, vizelethajtó, ezt ritkán esszük meg, a gyógyszeripar azonban felhasználja. A kocsányából ki­vont vegyület szívgyógyszerek alapanyagaként szolgál. Készíthetünk belőle vizelethajtó teát: 10 gramm szárított gyümölcsszárat 1 liter vízben 10 percig főzünk. 20 perc múlva leszűrjük, és a nap folyamán megisszuk.

Fogyaszthatjuk frissen és aszalt formában. Készíthetünk belőle levest, lekvárt és befőttet, így azonban csökken a hatóanyag-tartalma.

Jó tudni: sok friss cseresznye elfogyasztása után ne igyunk vizet, mert puffadás, gyomorfájás alakulhat ki.