170 ezer zarándok hallgatta Ferenc pápát Csíksomlyón

Már kora hajnalban, kígyózó sorokban elindultak a zarándokok a hegy irá­nyá­ba. Órákkal a mise kezdete előtt megtelt a falu minden utcája. Sokan érkeztek csoportokban a településük zászlójával, és útközben imádságokat énekeltek. Az időjárás nem könnyítette meg a hegyre vezető meredek utat, de az órákig tartó zuhogó eső, a hideg és a sár ellenére zarándokok tízezrei megmászták, bottal, babakocsival, kerekesszékekkel is feljutottak. Ugyan a mise helyi idő szerint csak 11.30-kor kezdődött, a szektorok már reggel 7 órától megteltek, és több mint négy órát várakoztak türelmesen a szakadó esőben.

– Amikor II. János Pál pápa Bu­dapesten járt, az is nagy ha­tással volt ránk, így nem volt kérdés, hogy ide is eljövünk. Nem számít az időjárás, ha itt lesz a szentatya, úgyis kisüt a nap – jósolta egy helybéli asz­szony. Sokan jöttek áldásért, sze­mélyes kívánságokkal, gondokkal, mindenki másért. 

Ferenc pápa egy speciálisan az alkalomra kialakított Dacia pápamobillal gurult be a hegyre negyedórával korábban. Az emberek tapsoltak, miközben végigjárta a szektorokat. A mi­se csendesen, rendbontás nélkül lezajlott. A pápa lassan be­szélt, és láthatóan fáradt volt, ami nem csoda, mert a 3 napos romániai látogatása alatt na­gyon sűrű volt a programja. Latinul misézett, olaszul prédikált, amit magyar és román nyelvre is fordítottak. Beszélt a zarándoklatokról, és arra buzdította a hívőket, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. Beszéde alatt sokan sírtak vagy becsukott szemmel imádkoztak. Az egyházfő a mise után azonnal folytatta tovább az útját.

– A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa. – Ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől – hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál közbenjárt azért, hogy így legyen.

Talán a pápai áldásnak kö­szönhetően a mise végére valóban kisütött a nap, igaz, a sártengert nem tudta felszárítani, így a lejutás sem volt egyszerû feladat. Az embereket azonban ez sem zavarta.