Egy hónappal élte túl élete főművét Puskás Tivadar

„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul” – ezzel a szöveggel kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya 1893 februárjában. És milyen a sors: alig egy hónap múlva éppen a saját találmányán keresztül jelentették be Puskás váratlan halálát is.

Némettanár, tolmács tanácsadó is volt

Az egyszer biztos, hogy a munka nem volt büdös az 1844. szeptember 17-én, Pesten született Puskás Tivadarnak. Szinte minden volt, csak akasztott ember nem. Zongoristának készült – 21 éves korától két éven át zenélt a Festetics családnál! –, közben némettanárként dolgozott Londonban.

1867-ben pedig egy vasútépítő cég alkalmazottja lett: dolgozott a Nagyvárad– Kolozsvár–Brassó vasútvonal kiépítésén is. Arról is szól a fáma, hogy tolmács és szaktanácsadó is volt – mivel rendelkezett helyi ismeretekkel – az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődöt jelentett, és Tivadarnak új munka után kellett néznie, szerencséjére.

Leleplezte a csaló tudóst

Az 1873-as bécsi vi­lágkiállítás idejére elsőként Közép-Európában utazási irodát nyitott. Olyan sikeres volt a vállalkozása, hogy a pénzből 1874-ben Amerikába hajózott. Colorado mellett földeket vett és aranybányát nyitott. A véletlen akkor fordította Puskást a műszaki tudományok felé, amikor üzleti útja Philadelphiába vezette. Hallott egy új találmányról, amely fűtőanyag nélkül végez munkát. Gyanús volt neki a dolog, ezért megvette a feltalálóéval szomszédos házat, és a kerítés alatt alagutat fúrt, így bejutott a féltve őrzött mű­helybe. Jó volt a megérzése, ugyanis kiderült, a gépet valójában sűrített levegő mozgatta. A feltaláló hárommillió dollárt ígért a hallgatásért, de Puskásnak nem kellett a pénz: leleplezte a csalót. 

A telefonközpont nem az övé

Puskás Tivadar 32 évesen egy kis időre visszaért Európába, majd Brüsszelben ka­matoztatva az Amerikában megszerzett tudását, távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Utóbbinak később munkatársa is lett.

1878-ban Puskás hozta létre az első telefonközpontot Bostonban. Emiatt sokan hiszik róla, hogy ő találta fel a központot, de ez nem igaz. 1879 októberétől Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamosautóval járt.

Hírek reggel 9-tőleste 9-ig

A legfontosabb vállalkozása azonban kétségtelenül az 1893. február 15-én elindult telefonhírmondó volt, amelynek révén egy központi helyről sok-sok előfizető részére lehetett híreket közvetíteni telefonvonalon. Ezzel Puskás megteremtette a világ első elektronikus tömegkommunikációs eszközét. Az indulás évében a telefonhírmondónak még nem voltak külön vezetékei, a Magyar Királyi Posta telefonhálózatán keresztül volt hallgatható, később azonban független hálózatot építettek ki. A műsor legfontosabb célja a hírközlés volt, reggel 9 órától este 9 óráig folyamatosan közölték a híreket, minden órában frissítve azokat. A híreken túl országgyűlési és tőzsdei jelentéseket adtak, esténként és hétvégén hangverseny- és színházi közvetítéseket hallgathattak az előfizetők. A fogadtatás kedvező volt, az előfizetés sem számított drágának, csak egytizede volt a telefon-előfizetésnek, 18 forint egy évre, és a felszerelés is ingyen volt. Kéttucatnyi előfizetővel indult az adás 1893 februárjában, a következő évben már 700, két év múlva 4915 előfizetője volt a telefonújságnak. Puskás halálának hírét is az általa feltalált telefonhírmondó közölte először. Puskás Tivadar 1893. március 13-án halt meg, szívrohamban, a Hungária Szálló-beli lakásán, 48 évesen.