origo.hu
Budapest alatt is bármikor feltűnhet egy óriási, feloldhatatlan, zsírból és egyéb, a lefolyón letuszkolt szemétből álló massza. Jól gondolja meg, mit húz le a vécén!
Forrás: iStock
A vasárnapi ebéd után egy jó rántott húsnak egy hátránya van: a használt olaj szaga és az a dilemma, hogy hová tegyük, ha már nem használható. A legtöbben még mindig beleöntik a vécébe vagy esetleg a kerti emésztőbe, ahol viszont elképesztő gócokká tud összeállni.
A vízcsövekbe általában belekövesedik a szappannal és különböző szeméttel együtt, az évek múlásával pedig csinos kis dugulást tud okozni minden, ami zsíros.
Feladják a leckét
A legnagyobb problémát a szennyvíztisztítóknak és a csatornákkal foglalkozó cégeknek okozzák az emberek azzal, hogy szinte bármit képesek lehúzni a vécén, „ami csak a csövön kifér”, eltűnik. Persze csak egy darabig.
Arra ugyanis már ékes példa is van, mit tud okozni a rengeteg oda nem illő anyag. Londonban például a csatornahálózatban találtak rá minden idők legnagyobb dugulására. Az azóta is csak zsírszörnyként emlegetett összekövesedett szennyezések azonban itthon sem ritkák. Sőt Budapest alatt is bukkantak kisebb-nagyobb darabokra.
– A főváros alatti, több mint 6000 kilométer hosszúságú csatornarendszerben is belefutottunk már 1-2 méteres zsírdugókba. De ezek a közelébe se érnek a londoni gigantikus méretű, több száz méteresre hízott „zsírszörnyeknek” – közölte a Borssal a Fővárosi Csatornázási Művek.
De nemcsak a csatornahálózatban, hanem az átemelő telepeken és a végponti tisztítótelepeken is sokszor okoz problémát egy-egy kisebb képződmény. Éppen ezért rendszeresen ellenőrzik és tisztítják a csatornákat. Így kerülhetett elő néhány éve a fővárosban is egy csatornából egy medicinlabdányi darab.
Nehezítik a víz útját
A szennyvíztisztítók szerint az ételmaradékokat, használt étolajat, zsírt egyáltalán nem szabadna a lefolyóba önteni, nem utolsósorban magunknak is kárt okozunk vele. De újabban még a pelenkák és a használt törlőkendők sem ritkák, miután nagyon divatos lett ezeknek a használata. Ezek azonban könnyen megtapadnak a csatornarendszer oldalfalán, leszűkítve ezzel a víz útját, és zsírdugókat hoznak létre.
Emellett egy biológiai folyamat következtében kénhidrogén, – ami rendkívül kellemetlen, záptojásszagú gáz – kénessav keletkezik, amely egyaránt tönkreteszi a házi és közcsatorna csöveit és műszaki berendezéseit is. A legveszélyesebb anyagok közt van az Alföldvíz szerint a macskaalom, fültisztító pálcika, gyógyszerek, benzin, hígító és a festék, ezek közül több ráadásul még tűzveszélyes is.
A zsírhegyeket elsősorban magas nyomású tömlők segítségével próbálják meg felaprítani, hogy azután tartálykocsikba szivattyúzzák és hulladékhasznosító telepre szállítsák.
Játék is pottyan bele
Műfogsor, bankkártya, személyi okmányok, mobiltelefonok végzik a leggyakrabban a vécécsészében. Korábban a Bors beszámolt arról, hogy csak Pécsett évi 150 tonnányi, naponta 410 kiló tárgy esik be véletlenül a vécébe. A baranyai megyeszékhely csatornáiból rengeteg régi pénzérme kerül elő, de Thomas, a gőzmozdony és a Némó nyomában mese halai is végezték már a vécében, ahogyan rengeteg gumilabdának is ez lesz a végső nyughelye. Egyébként Berlinben 1963 óta gyűjtik és állítják ki ezeket a tárgyakat, naponta négy-öt tonna le nem bomló szemetet.
London alatt a rekorder
A londoni vízművek, a Thames Water két éve, szeptemberben jelentette be egy óriási, 250 méter hosszú és 150 tonnás – 11 emeletes busz súlyával egyenlő súlyú – zsírhegy felfedezését. Ezután a forgalmas kínai negyed alatt, a híres Leicester tér közelében találtak egy szinte feloldhatatlannak tűnő masszadugót.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
