Pokollá teszik a szarvasok életét az agancsvadászok

Próbált már rákeresni az interneten a „hullott agancs” kifejezésre? Elképesztő, mit talál! Több mint száz egyedi hirdetést, értékesítőket és felvásárlókat egyaránt. A nagyobb darabok több tízezer forintért cserélnek gazdát. Pedig súlyos büntetés jár annak, aki lebukik.

Tavasszal a gím- és dám­szarvasbikák elhullajtják régi agancsukat, és újat, szebbet, nagyobbat növesztenek helyette őszre. Ezt kihasználva az illegális gyűjtők is munkába állnak, ellepik az erdőket. Gyakran csoportokban, de még kutyákkal is hajtják a bikákat, hogy azok ledobják értékes „koronájukat”.

Ezzel ha­talmas stresszt okoznak az állatnak, ami a téli ínséges időszak végére egyébként is legyengült. A kimerült szarvast addig hajszolják, míg meg nem kapják, amit akarnak, de az agancshullajtás kikényszerítésével maradandó sérüléseket is okozhatnak a vadnak. Ráadásul a szarvascsorda – a rudli – forgalmas útra is kivágtázhat.

– Az agancsolók jelenlétükkel hatalmas kárt okoznak. Azon túl, hogy értékes adatoktól esünk el miattuk a szarvasállomány te­rületén, szétverik a rudlikat, de zavarják a fialó vaddisznókocákat is – mondta a Borsnak Villányi Péter, egy nógrádi családi gazdaság vezetője, akinek a vadgazdálkodás az élete. – Pont ezért az agancsok begyűjtése engedélyhez kötött, amit a helyi vadászatra jogosult szerv állít ki.

A kérelmezők általában meg is kapják a hozzájárulást azzal a feltétellel, hogy az összegyűjtött agancsokat az illetékes vadgazdálkodási szervnél (erdőgazdaságnál, vadásztársaságnál) adják le, persze nem ingyen. A Zalaerdő Zrt. például két és fél kilogrammos agancstömeg felett 5000 forintot fizet kilónként. Az elhullajtott fejdíszek ugyanis fontos információkat hordoznak az állomány értékeléséhez – írta a Zalai Hírlap.