Női neveket kap a Békésben nemesített rizs

Jázmin, sushi, barna, fekete, lila, basmati, rizottó – csak a legkedveltebb fajták a manapság divatos és sűrűn keresett rizsekből. Ha pedig magunk elé képzeljük a táblákat, egyértelműen a teraszos kínai földek, vagy az elárasztott földeken dolgozó japán, csúcsos süvegű emberek ugranak be.

Azt kevesen tudják, hogy itthon is folyik rizstermesztés, sőt -nemesítés is, aminek évtizedek óta az egyik legjelentősebb központja Békés megyében, azon belül is Szarvason van.

Évi 12 ezer tonna

Mivel egyre nő a hazai rizsfogyasztás, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézete évek óta azon dolgozik, hogy minél ellenállóbb fajtákat teremtsenek.

Szarvason már legalább hat évtizede működik a rizsnemesítés. Az elmúlt ötven év alatt pedig éppen annyit változott az éghajlatunk, hogy az egyre alkalmasabb lett a rizs számára.

– A rizs 25–30 fokon érzi jól magát. Tíz fok alatt már károsodik, így nagyjából áprilistól szeptemberig jó neki az időjárásunk. Mi most azon dolgozunk, hogy a hidegnek és szárazságnak ellenállóbb fajtákat hozzunk létre – mondta a Borsnak Jancsó Mihály.

– A kiválasztott rizsfajtákat a virágzás szakaszában egyfajta irányított párkapcsolattal hozzuk össze. Az utódokat kiválogatjuk és bízunk abban, hogy a jövőben az újfajta termőképes lesz. Ennek a munkának is köszönhető, hogy Magyarországon eddig 25 rizsfajtát állítottak elő, amelyek közül jelenleg ötfajta államilag elismert, és még a boltokban is találkozhatunk velük – tette hozzá a szarvasi központ rizskutatási csoportvezetője.

250-féle a génbankban

Mivel Magyarország a rizs termőképességének északi határán helyezkedik el, nem meglepő, hogy az Alföldön van a földek 100 százaléka.

Ez körülbelül 3000 hektáros területet jelent, ami nagyjából Kisújszállás, Mezőtúr, Gyoma és Szarvas környékére koncentrálódik. Van olyan fajta is, amit az intézet 45 parcellából álló kísérleti telepén sikerült meghonosítani: a Janka és az úgynevezett M488 a hazai boltokban is megtalálható. Ez ugyan eltörpül a világ rizsfajtáinak százharminc­ezres állománya mellett, de figyelemre méltó, hiszen a minőség olyan kiváló, hogy a megtermelt rizst külföldön is értékesítik. Szarvason ebből az irtózatos mennyiségű rizsből körülbelül 200–250 fajtát őriznek a „génbankban”.

– Van itt Kazahsztánból nagyobb szemű, kicsi és hosszú szemű Olaszországból, ahogyan japán fajták is. Egyébként a Fülöp-szigeteken van a Nemzetközi Rizskutató Intézet, ahol kétszer is jártam, viszünk és hozunk is onnan különböző fajtákat – mesélte büszkén a kutató, miközben egy virágládában nevelt növényen mutatta meg, úgy 60–70 centiméter a kívánatos magasság.

Tünde, Fruzsi, Dáma

A rizsszemeknek szinte már szokás női neveket adni.

Tünde például még nem is egyfajta, csak egymás közt nevezik így, de találtunk itt Fruzsinát és Dámát is. Ez utóbbi az első olyan hazai fajta, amit biotechnológiai módszerekkel nemesítettek. A férfinevek közül az Ábel volt az egyetlen, amivel találkoztunk, ami egyébként erősen szárazságtűrő fajta.

– Az, hogy melyik fajta mire a legjobb, attól is függ, mire akarjuk használni. A basmatinak és a jázminnak különösen jó a marketingje, de a sushi például a tapa­dóssága miatt nem is alkalmas másra, ahogy a rizottó sem – mondta a szakértő, aki azt is elárulta, mi a különbség A és B rizs között. A két betű ma már pusztán csak annyit jelöl, hogy mennyi a tört szem a zacskóban, a fajtára ez nem utal.

Szeretnék, hogy a jövőben a magyarok is fajtanév alapján választanának. Sokan a barna és a fehér kérdésében is tanácstalanok, de az biztos, hogy az egészségesebb barnát hosszabb ideig kell főzni. A fehérnek elég 15–20 perc, a barnának sokszor 40 is kevés.

– A barna rizst főzés előtt legalább egy napig áztatjuk, közben a vizet időnként cseréljük. Ennyi idő alatt beindul a csírázás, ami miatt édesebb lesz a rizs és gyorsabban is fő meg – adott a háziasszonyoknak jó tanácsot Jancsó Mihály.