Kádár János nejét kelti életre Kútvölgyi Erzsébet

Nagy kihívásnak tekinti mostani szerepét Kútvölgyi Erzsébet: a Kossuth-díjas színésznő egymaga játszik a Vígszínház színpadán. Komoly kutatómunkát végzett, milyen lehetett annak az élete, aki a Kádár-korszak névadójának felesége volt.

– Természetesen beleástam magam a történelembe, de be­vallom, sokkal okosabb nem lettem – nyilatkozta a Borsnak Kútvölgyi Erzsébet. – Szerencsére a szerző, Kornis Mihály olyan segítséget nyújtott, annyi információval látott el, hogy szinte magam előtt láttam Ta­máska Máriát.

A színésznő tartott attól, hogy miként tudja a nézők figyelmét lekötni, hiszen cseppet sem volt biztos abban, hogy a letűnt szocializmus első számú emberének felesége, illetve annak élete izgalmas lehet a mai közönség számára.

– Már néhány előadáson túl vagyok, és elmondhatom, egyre inkább hasonlítok Máriára, legalábbis ezt mondják a nézők, akik már látták.

Sikerült a gesztusait, a mozdulatait is magamévá tennem, persze nagyon ügyelek arra, nehogy utánzásnak tűnjön, amit csinálok.

Tamáska Mária hat év házasság után, 1948-ban vált el első férjétől, és alig egy esztendő el­teltével ment hozzá Kádárhoz.

– Bár csak négy polgárit végzett, hihetetlen intelligenciával rendelkezett – folytatta Kútvölgyi Erzsébet. – Problémamegoldó képessége irigylésreméltó volt. Elfogadta és méltósággal tűrte, hogy ő csak az örök második lehet a férje mögött. Megtehette volna, hogy nem dolgozik, de még akkor is munkát vállalt, amikor Kádár János már élet-halál ura volt Magyarországon. Feleségként rá is szigorú szabályok vonatkoztak, be is tartotta őket, de amikor férjével kézen fogva érkezett egy fogadásra, a protokollfőnök a haját tépte. Milyen érdekes: ma már természetes, hogy az államfők kéz a kézben érkeznek arájukkal a hi­va­talos eseményekre.

Kútvölgyi Erzsébet, aki termé­szetszerűleg igyezett minél in­kább átlényegülni, azt mondja: már nem görcsöl, amikor Kádárnéként lép a színpadra. Megnőtt az önbizalma, hiszen érzi: ugyan monodrámát játszik, nincs egyedül a színpadon. Tamáska Mária vele van.    

Kis Kölöknek hívta leveleiben a férjét

Mementó Az öreg felesége – így ne­vezték a háta mögött Tamáska Máriát, az elnyomó szocialista rezsim egykori első emberének feleségét. Akár gyermekként ismerhették egymást Kádárral, mivel ugyanabba az elemi iskolába jártak a fővárosi Cukor utcába. Persze János fiú-, Mária pedig leányiskolába. Mindketten 1912-ben születtek, és az asszony csak másfél hónappal volt idősebb férjénél. Végül 32 évesen találkoztak, amikor Kádár albérletet vett ki a nő akkori férjétől, Róna Ottótól. De az a frigy ekkor már csak formálisan létezett, szó sem volt házasságtörésről. Öt évvel később a pár egybekelt. 1949 júliusában Mária már az ÁVH-nak dolgozott: emberek leveleit kellett felbontania.

Leveleiben a férjét mindig a legváltozatosabb, kedveskedő jelzőkkel illette: hívta Kis Fiamnak, Gyerekemnek, Kis Kö­löknek, Papának is. Gyerekük nem született, és a kölcsönös egymásra utaltság sem tett jót a házasságuknak.

– Mária nagyon csinos, ápolt, mindig ízlésesen öltözködő, értelmes asszony volt, akivel szívesen voltam együtt – idézi a mult-kor.hu történelmi portál az egykori államvédelmis tiszt, Farkas Vladimir nyilatkozatát. Tamáskát – aki később személyzeti vezető is volt az MTI-nél – kollégái rövid időn belül megszerették, emberinek írták le.

A Borsnak korábban nyilatkozott Kádárék egykori szobalánya. Gránicz Zoltánné Ilonka akkor érkezett a Rózsadombon lévő Kádár-villába, amikor a házaspár reggelizett. Kedvesen invitálták be „jöhetnek, aranyoskáim!” felkiáltással.

Kádárék mindig kettesben nyaraltak, amikor pedig a pártfőtitkár klottgatyában fürdeni ment, a testőreit is elküldte. „Mindig tisztelettel szólt hozzánk. A felesége már más volt, gyakran és szigorúan ellenőrizte, hogy rendesen kitakarítottunk-e” – mesélte az asszony.