Boncasztalon kellett volna megörökítenie Zámbó Jimmyt a Bors grafikusának

Élete legmegrázóbb pillanata volt, amikor a boncterembe lépett a Bors rajzolója, Pintér Péter. Az akkor már leborotvált hajú Jimmy egy asztalon feküdt. Péter rendkívül méltatlannak érezte a helyzetet, főként, hogy személyesen ismerte az énekest. Jimmy feje mellett egy felmosófa éktelenkedett, azzal takarították a földre csorgó vért, a teste lepedővel volt letakarva. 

– Csontig hatoló csend volt. A mellettem állók kérdőn néztek rám, én pedig azon gondolkodtam, hogyan tudom úgy megörökíteni ezt a sokkoló pillanatot, hogy közben megmaradjon Jimmyke méltósága is – mesél az elképesztő élményéről Pintér Péter. – Fotót nem szerettek volna készíteni, de meg akarták örökíteni ezt a végtelennek tűnő utolsó pillanatot, amikor a sztár földi maradványai még őrzik testének egykori formáját, ezért hívtak engem oda. Aztán végül nem lett rajz – teszi hozzá. 

Készült ugyanis egy fotó, amely az egyik napilap volt főszerkesztőjének birtokában van a mai napig. 

– Úgy tudom, volt olyan rajongó, aki vagyonokat ígért érte, de nem adták ki, egy széfben őrzik most is. 

A rajzoló szerint az elhunyt sztár öröksége utáni hajsza már a boncteremben elkezdődött. 

– Az orvosok a fejlövés miatt leborotválták Jimmy haját, hogy hozzá tudjanak férni a sebhez – magyarázza Pintér. – Úgy tudom, hogy volt olyan hozzátartozó, aki keresni kezdte a hajat, de az nem volt meg. A takarításkor valaki összeszedte és kidobta, ami kiakasztotta a hozzátartozót, mert haza akarta vinni emlékbe, ezt első kézből tudom. 

Pintér Péternek személyes kapcsolata volt Zámbó Jim­myvel, egyike, akik a le­mez­borítóit tervezte, rajzolta, többek között a II. Jimmy című nagylemezét. A ró­zsaszín öltönyben trónon ülő Jimmy-kompozíció előkészületének elképesztő története van. 

– Ha jobban megnézik a képet, látják, hogy Jim­my nem is trónon ül, hanem egy díszes fotelben, ami mögé egy másik széket tettek be, hogy összhatásként úgy tűnjön, mintha trónon ülne – meséli Péter.

– A díszletesek ugyanis hiába kerestek trónt, azt valahogy sehol sem találtak. Sem színházak raktárában, sem kölcsönzőkben – magyarázza a rajzoló. – A korona, mint szimbólum ezen a lemezen jelent meg először. Akkor már mondogatták a rajongók, hogy Jimmy a Király, és ahogy néztem az ülő Jimmyt a fotón, úgy éreztem, hogy felül van egy nagy üres rész, amit ki kellene tölteni valamivel. Ekkor kérdeztem meg Pásztor Lászlót, a Magneoton lemezkiadó fejét, mit szólna, ha odatennénk egy koronát? Lacinak és Jimmynek is tetszett az ötlet, így lett koronája a sztárnak – mondja Pintér, majd tovább mesél.

– A kép másik érdekessége, hogy a szék alatt ott lapul a zenész elmaradhatatlan aktatáskája, amit mindig magával vitt. Abban volt minden egyes nap ötszázezer fo­rintnyi készpénz és a fegyvere. Gondoljanak bele, hogy ez mekkora pénz volt, mai értékkel számolva körülbelül tízmilliónyi bankó! Az sosem derült ki, hogy minek kellett neki ennyi pénz, de Jimmy szeretett mindent megvenni, ami megtetszett neki, ezért a hálószobán kívül mindenhova magával vitte. Az aktatáskáról egyébként a lemezkiadó sem tudott, akkor vették észre, amikor kinyomtatták az első kazettákat.