35 éve volt a nagy képlopás: az vitte el a kincseket a Szépművészetiből, aki akarta

Nyugati típusú bűncselekmény

1983. november 5-én a rangos fővárosi gyűjtemény hét festményét lopta el egy magyarokból és olaszokból álló csapat. Aznap éjszaka három őr volt szolgálatban, aki este nyolc és kilenc óra között bejárta a kiállítótermeket, de semmi különöset nem vett észre. A következő bejáráson azonban már csak hűlt helye volt a hét, elképesztően értékes képnek. A híres reneszánsz festő, Raffaello (1483–1520) Esterházy Madonnájának becsült értéke önmagában húszmillió dollár volt, az alkotások összértéke – akkori áron – mintegy másfél milliárd forintot tett ki. Ez az átlagember számára ma is elképzelhetetlen összeg, de akkoriban szinte felfoghatatlan volt, hiszen az átlagkereset négy- és ötezer forint között mozgott. 

Bár a kádári szocializmus már igencsak az úgynevezett erjedés korszakában volt, a gyalázatos képlopást az akkori szóhasználat szerint „nyu­gati típusú bűncselekménynek” titulálták a hatóságok, és ebben tulajdonképpen igazuk  is volt. 

Olasz csavarhúzó, ujjnyomok a helyszínen

A rendőrségnek és a belügynek már csak a felháborodott közvélemény miatt is gyorsan kellett cselekednie. A nyomozók nagy szerencséjére öt nappal a betörés után a Dunából a partra került egy zsák a százhalombattai hő­erőmű zsilipjénél. Ebben a többi között megtalálták az Esterházy Madonna hátlapját. A zsákról kiderítették, hogy Olaszországban készült, de ezen a fontos adaton kívül egy, a múzeum erkélyén talált, olasz csavarhúzó és a zöld-fehér-piros kötél is az itáliai szálra utalt. Összegyűjtötték hát annak a több ezer olasznak az adatait, aki az előző két hétben Magyarországon volt. 

Egy ilyen művelet véghezvitele alapján azt gondolnánk, akciófilmhősöket meghazudtoló, vérprofi elkövetőkről volt szó, de a tetthelyen ujjlenyomatokat is találtak a rendőrök. Az olasz és magyar képrablókat végül elfogták. 

Megúszta a rejtélyesgörög milliomos

Kovács Gusztávot 12 év fegyházra, Raffai Józsefet 7 év börtönre, Jónás Katalint 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélték. Az olasz Giacomo Morini és Ivano Scianti 4 év 6 hónapot, a banda másik három tagja 4 év 9 hónapot kapott. A képek ellopását a vallomások szerint egy görög milliomos rendelte meg, de őt bizonyítékok hiányában nem ítélték el. 

Az egyik művet Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Panagia Trypiti kolostorban, egy bőröndben találták meg. A méregdrága alkotások közül pont az Esterházy Madonnát érte a legnagyobb kár, a festmény fatáblája ugyanis megrepedt. 

Csábító állványzat, befuccsolt riasztó

Az elkövetők is több amatőr hibát vétettek, de a múzeum akkori biztonsági rendszerét gyakorlatilag bárki átverhette volna. Az épületet az előző évben kezdték el tatarozni kívülről. Az állványzatról sejtették, hogy csábító lehet az esetleges tolvajoknak, ám a felszerelt riasztóberendezés tönkrement. A banda így a lehető legkézenfekvőbb módszert vá­lasztotta: az állatkert felőli oldalon felmászott az állványzaton és behatolt egy ablakon. 

A pártállam első számú lapja, a Népszabadság újságírója a következő szavakkal figurázta ki az esetet: „Ott kezdem, hogy a főbejárat ajtaját minden este duplán bezárták. Kétszer fordították rá a kulcsot. Az épület állatkert felőli oldalát egészen a felső ablakok magasságáig beállványozták. A zseniálisan kigondolt terv azon alapult, hogy a betörő nem tud majd ellenállni a kísértésnek, elkezd felfelé mászni az állványon, amelyből szálka megy a tenyerébe, és önkéntelenül felkiált. Az állvány felől érkező hangok figyelésével a Millenniumi Emlékmű szoborcso