Szeretet helyett mérget kapnak a kóbor kutyák

Az Állatok Világnapja alkalmából Csányi Vilmos elismert etológus, Wieden Krisztina, a Hangya Közösség (a vidéki menhelyek segítői) képviselője és Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu alapítója kerekasztal-beszélgetésen értekeztek arról, hogyan lehetne a hazai menhelyek túlterheltségét csökkenteni és felkelteni a társadalom figyelmét az örökbe fogadás iránt.

Túlterheltek a hazai menhelyek

A Cofidis Kutyaszemmel program részeként készült hiánypótló felmérésében 1200 lakost és 50 menhely vezetőit kérdezték meg, hogyan látják a hazai kutyák helyzetét. A válaszokból kiderült, hogy a menhelyek számára a legfőbb problémát az okozza, hogy nincs elég férőhelyük. Sok helyen a kutyák egészségügyi ellátására fordítható összeg sem elegendő, és az alkalmazottak, ápolók fizetésére sincs pénz. A kutatás során az is kiderült, hogy sok esetben az autó hiánya is nagy problémákat okoz. Az örökbe fogadásánál pedig a legfontosabb szempont a kutya életkora. Inkább kölyköket vinnének haza a leendő gazdik.

– A legtöbben attól félnek, hogy egy idősebb kutya már nem fogja őket ugyanúgy szeretni, mint korábbi gazdáját, pedig ettől nem kellene tartaniuk. Az embereken kívül egyedül a kutyák képesek arra, hogy pár hét alatt ugyanúgy szeressenek valakit, mint első gazdájukat – oszlatta el a tévhitet Csányi Vilmos.

Saját állataik iránt is érzéketlenek

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanannyi kutyát adnak le maguk a tulajdonosok, mint amennyi talált ebet visznek be. Az ilyen gazdák legtöbbje vissza sem néz elhagyott társára. A jövőben már nem érdeklődik hogyléte miatt, nem segít az eltartásában. Ebből látszik, hogy az emberek egy része felelőtlenül vesz magához állatot. A mostani kezdeményezés egyik célja ezért a társadalom érzékenyítése.

– Mi azzal próbáljuk segíteni az emberek szemléletének formálását, hogy megteremtjük annak a lehetőségét, hogy kutyájukkal együtt is tudjanak élményeket szerezni, ne kelljen otthon hagyniuk, míg nyaralni mennek, vagy éppen moziba – mondta Sziládi-Kovács Tibor.

Ellenőrizhetetlen a szaporulat a falvakban

Vannak országok, ahol sokkal magasabb a kutyatartók aránya, mint Magyarországon, még sincsenek ilyen problémák. Ezekben a régiókban sokkal elfogadottabb a kutyák ivartalanítása.

– Magyarországon leginkább a vidéki területeken vannak problémák, ahol a falvakban szabadon szaladgálnak a kutyák, nincsenek kerítések. Nem lehet követni a szaporulatot. Ezeken a helyeken sok ebet még sosem látott állatorvos – emelt ki egy valós problémát Wieden Krisztina.

Kétmillió kutya élhet Magyarországon

A hatósági előírások ellenére becslések szerint a hazai kutyák 30 százaléka nem rendelkezik mikrochippel, ami nagyban megnehezíti az ebek összeszámlálását. Közelítő becslések a veszettség elleni védőoltást kapott kutyák száma alapján születtek. Ezek szerint több mint 2 millió kutya él hazánkban, ezek közül 100 ezernek nincs gazdája, 10 ezer él menhelyeken. A gyepmesteri telepeken pedig évente körülbelül 150 ezer kutyát altatnak el.