Szolgálatban az embereken, szabadidejében a madarakon segít László

Kamaszkora óta érdeklődik a madarak iránt Király László. Egy kunfehértói nyári tábor indított el benne mindent, ahol egyik barátjával kapták feladatul, mérjék fel a helyi élővilág madárállományát. Ezek után még segítettek is a befogott egyedek meggyűrűzésében. Később ezek az élmények és barátja felkérése ösztönözte Lászlót arra, hogy – ha már tehetséges kézügyességgel ál­dotta meg a sors – a lehető legtöbbet tegye meg a madarakért. Ma már otthont készít befogott gyöngybaglyok számára. A felkérésnek már tizenöt éve, László lelkesedése pedig mit se csökkent azóta.

Veszély leselkedik rájuk

– A gyöngybaglyok mindig az emberek mellett éltek. Padlá­sokra, templomtornyokba kényszerültek fészkelni, viszont, mivel sok piszkot is hagynak maguk után, ezeken a he­lyeken ma már nemkívánatos lényként bánnak velük – mondja a Borsnak László. Így aztán a szár­nyasokat a temp­lomokban berácsozott nyílások fogadják, hogy ne tudjanak fészket rakni, és ez lassan a gyöngybagolyállomány csök­kenéséhez vezetett. – Persze nem csak erről van szó, a túl sok autó is kiszorítja őket élőhelyeikről, mert a gyöngybaglyok alacsonyan szeretnek repülni. A forgalmas útszakaszon pedig elütik az éppen vadászó szárnyasokat – magyarázza a civilben egyébként tűzoltóként dolgozó László.

Takarítható fészkek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2005–2007 közötti adatai szerint hazánkban mindössze 800–1000 gyöngybagolypár fészkel. Ahhoz, hogy ez a rendkívül alacsony szám javuljon, országos programot indítottak, amihez László is csatlakozott. Az összes lehetséges helyükre, így a templomtornyokba és a padlásokra is olyan mesterséges fészkeket helyeznek ki, aminek az alján, ha összegyűlik a szemét, a ma­daraknak nem kell szoronganiuk. A költőládák alja kihúzható, így könnyedén takaríthatók. – A fiókák gyakran kiestek az általunk kihelyezett ládákból, és mivel még repképtelenek voltak, a kutyák, macskák könnyen el­kapták őket, ezért ahová elfér, nagyobb fészkeket építek nekik, hogy az első kirepülés előtt már tudjanak gyakorolni és vissza is tudjanak térni a fészekbe – számol be László.

Vonzza a madarakat

A tűzoltó főtörzsőrmester tíz év­vel ezelőtt vásárolt egy telket is az állatok megmentésére.

– Mindent én ültetettem és építettem rá, olyan egzotikus növényeket, amik még elviselik a hazai klímát, télálló kaktuszokat és banánfát, a Hanság vidékére jellemző őshonos fákat – mondta László, aki a kerti tavát is az itthoni lápos területekre jellemző növényekkel díszítette fel. – A kis tavacska vonzza a vízi madarakat. Nem csak baglyok, kócsagok is látogatnak – mosolyog a Borsnak a tűzoltó.