1400-an haltak meg az ingyensör miatt - városi legenda

II. Miklós cár jót akart, de nagyon rosszul sült el, amiért az utókor vérengző uralkodóként tartotta meg emlékezetében. Nyikolaj Alekszandrovics Ro­manov (1868–1918) 26 évesen örökölte meg az orosz trónt. Koronázási szer­tartását II. Miklós több­­napos népünnepélynek szánta: nem csak a szűk elitet hívta meg, az em­bereket is meg akarta vendégelni. Ettől még a nép nem zárta a szívébe: az egész ceremó­niára egymillió rubel ment el – csak a cárné ruhája 20 ezer rubelbe került, míg egy munkás teljes évi bére 300 rubel volt. 1896. má­jus 14-én végül ko­rona ke­rült II. Miklós fejére a Kremlben lévő Usz­pensz­kij-székesegyházban. Este hét­ezer embernek adtak díszvacsorát.

Kolbász és sör

A népünnepélyt négy nappal későbbre hirdették meg. Persze nem a kastélyba, hanem a Moszkva északnyugati határában lévő Hodinka-mezőre. Standokat és színpadokat állítottak fel, ajándékozást hirdettek meg, minden csapból sör folyt, ökrök tucatjait sütötték, a svédasztalok kolbásztól, kenyértől és mézeskalácstól roskadoztak, amik az átlagorosz asztalára csak ritkán kerültek fel. És persze mindezt ingyen. Nem csoda, hogy tízezrek jelentek meg már az ünnepséget megelőző napon a kapuknál, amire azonban a cári vezetés egyáltalán nem volt felkészülve.

Pletykából káosz

A tágas Hodinka-mező korábban katonai kiképzőtáborként működött, az orosz hadsereg rendszerint itt gyakorlatozott. A terület ebből kifolyólag kész akadálypálya volt: ágyúk és lövegek ütötte gödröktől hemzsegett. Ilyen környezetben várták az ünnepelni vágyó népet, akik persze legkevésbé sem a cár miatt, hanem sokkal inkább az ingyenkosztért jöttek. A felgyűlt tömeg már az éjszaka folyamán rendkívül türelmetlen volt. A mezőt körülvevő kerítés közelében egy gombostűt sem lehetett leejteni. Elkezdett terjedni a pletyka, hogy már engedik be  az embereket, és lehet, hogy nem mindenkinek jut az ajándékokból. Erre hatalmas pánik tört ki. A felhergelt tömeg áttörte a kerítéseket, megrohamozta a standokat. A rendfenntartásra kirendelt né­hány száz kozák katonának esélye sem volt megállítani az embertengert. Ordítozásoktól volt hangos a környék. A kiéhezett vendégek szó szerint eltaposták egymást. Körülbelül 1400-an lelték halálukat aznap, mígnem a felmentő orosz hadsereg megérkezett.

Ezért gyűlölték meg?

II. Miklóst sokkolták a történtek. Még aznap 100 ezer rubelt ado­má­nyozott az áldozatok családtagjainak. Le akarta mondani a fran­cia nagykövetségen tartandó bált is, de a tanácsadói meggyőzték, hogy ez negatívan érin­tené az orosz–francia kapcso­la­tokat, akik az egyetlen európai szövetsé­geseik voltak akkoriban – értékes ajándékokkal, kincsekkel érkeztek, és száz­ezer vörös rózsát is küldtek a cár tiszteletére. Végül a konfliktus el­kerülése miatt a holttesteket és a sebesülteket rö­vid időn belül elszállították a me­zőről, s a bált megtartották. Hiba volt a cárnak bedőlnie a tanácsadóinak, mivel innentől a nép meggyűlölte. Ráragasztották a Véres Miklós gúnynevet, és onnantól min­denki úgy tartotta, egyedül ő tehet a szörnyű tragédiáról.

Ha ötlete van vagy témát javasol, írjon! Várjuk levelét erre az e-mail-címre: [email protected] Rovatunk következő anyagát csütörtökön olvashatja