Harminc éve akasztottak utoljára Magyarországon

A tiszacsegei rablógyilkos, Vadász Ernő kivégzésével egy korszak zárult le a hazai igazságszolgáltatásban. Az ítéletet a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán hajtották végre a 28 éves férfin. 

Kicsike zsákmány

1986 decemberében a korábban már büntetett csavargó és társa, Lakatos István a Hajdú-Bihar megyei kisváros egyik utcáján lesben állva várta Juhász Imrét. Az 53 éves, ugyancsak tiszacsegei férfitől pénzt akartak szerezni. Vadász leütötte és fejbe rúgta a mit sem sejtő Juhászt. A magatehetetlen férfit tovább rugdosta, a száját pedig befogta egy zacskóval. Az áldozat a helyszínen meghalt.

Nem volt nála pénz, támadói mindössze fél liter pálinkát zsákmányoltak. Elvették még az öngyújtóját és a személyi igazolványát is, majd betörtek egy H. József nevű helyi házába, ahonnan 710 forint értékben tudtak elvinni ingóságokat. Ezután a Tiszacsegei ÁFÉSZ kisvendéglőjébe mentek, ahol már nagyobb zsákmány – ötezer forint és egy pár száz forintos számológép – várta őket. 

Vadász Ernőt 1988 januárjában előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélték halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette Juhász Imre megölését, a kegyelmi kérvény elutasítása után pedig kivégezték. Ebben az évben ugyan születtek még halálos ítéletek Magyarországon, de már egyiket sem hajtották végre. 

Rosszabb az életfogyt?

Bár a halálbüntetést csak 1990-ben törölték el, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, a szocializmusban már a 70-es évektől visszaesett a legsúlyosabb büntetés alkalmazása.

1971 és 1990 között 53 jogerős ítéletet hajtottak végre. 1980 és 1989 között évi 1-5 halálbüntetést szabtak ki és átlagban évi hármat hajtottak végre. De vajon tényleg ez a legsúlyosabb büntetés?

– Amikor börtönben dolgoztam, az életfogytos elítéltek azt mondták: inkább a biztos, mint a bizonytalan – magyarázta a Borsnak dr. Végh József kriminálpszichológus. – Ez azt jelentette, hogy inkább a halálbüntetés, mint hogy két évtized múlva esetleg feltételesen szabadlábra kerülhet. És ez még az az időszak volt, amikor nem vezették be a tényleges életfogytiglant (tész), ami még a feltételes szabadulás lehetőségét is kizárja – mondja a szakember. A statisztikák szerint a halálbüntetés eltörlésével nem történik több gyilkosság hazánkban.