Fiumei úti sírkert - Séta a szocializmus halottjai között

170 éves történelmével a budapesti Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi temető) mára kultuszhellyé vált. A Bors a “szocializmus halottkultusza” nevű temetői sétán járt.

Urna kettes metróval

Az ötvenes évektől a rendszerváltásig a magyar kommunisták egyfajta szentélyeként működő Munkásmozgalmi Pantheon a legenda szerint vörös fénnyel volt megvilágítva a Kádár-korszakban. A különös hangulatú kriptában két dombormű is található, a maga sajátos módján mindkettő a szocializmus eredményeit foglalja össze. Az egyik műalkotáson az 1950-es évektől épülő kettes metró is feltűnik. A pantheonban bőven van még üres hely, bárki temetkezhet oda, de általában olyanok szoktak, akiknek már nyugszik ott hozzátartozójuk. 

A vörös gróf mauzóleuma

Az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály síremlékének helyét az állampárt jelölte ki a Munkásmozgalmi Pantheon és Kossuth Lajos mauzóleuma között félúton. Skoda Lajos 1963-as, az özvegy elképzelését tükröző alkotása a modern magyar építőművészet kiváló példája.

Máig jönnek a Ratkó-gyerekek

A Fiumei úti sírkert leglátogatottabb urnája Magyarország első miniszternőjéé, Ratkó Annáé. A róla elnevezett Ratkó-korszak az 1950 és 1956 közötti időszaknak a népességpolitikára utaló elnevezése, amikor jelentősen nőtt a természetes szaporodás üteme az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt. 

Kádár János feje ma is hiányzik

A szovjet típusú rendszer vezetőjének és nejének sírhelye ma is baloldali kultuszhely. Az 1989-ben elhunyt Kádár végső nyughelyét 2007-ben megrongálták, csontjait és koponyájának egy részét, felesége urnáját elvitték. A tettesek a mai napig nincsenek meg. Annyi feltételezhető, hogy a sírrongálásnak politikai üzenete volt és az elkövetők profik, temetői munkákban jártas emberek. 

Lukács György

A nemzetközileg is ismert marxista filozófus sírhelye a temetőbe ellátogató külföldi turisták körében a legnépszerűbb. “Georg von Lukács?” - kérdezik rendszeresen a bejáratnál. 

A családirtó belügyminiszter

A korabeli lapok nem verték nagydobra a dr. Zöld Sándorhoz köthető borzalmas eseményeket. A koncepciós perrel fenyegetett belügyminiszter 1951. április 20-án hazament fővárosi lakásába, és elővette kétcsövű vadászpuskáját. Agyonlőtte édesanyját, feleségét, hatéves kislányát, nyolcéves kisfiát, majd önmagával is végzett. Zöld Sándor attól omolhatott teljesen össze, hogy magával Rákosi Mátyással került konfliktusba. ”Tudom, mi vár rám és családomra. Minek várjam meg, hogy hosszú tortúra után ez legyen a sorsom?” - írta rövid búcsúlevelében.