A Bors utánajárt - Kutyaeledelként végzik az elhullott lovak

Nem csitul a botrány a május 1-jei Sarkadi Vágta után történtekkel kapcsolatban. Egyre borzasztóbb kép rajzolódik ki azzal kapcsolatban, mi lesz egy versenyló sorsa, ha már az örök legelőkön kell to­vább élnie. Szabó Erzsébet gyönyörű kancája egy illegális dögkúton végezte, az állatorvos, akinek gondoskodnia kellett volna az injekciós altatásról, fejbe lőtte, vagy lövette a lovat.

Az állat teteméhez pedig bárki hozzáférhetett a Sarkadtól egy kilométerre lévő, erdős-fás területen. A lóra durván megcsonkítva, szúrt sebekkel talált rá gazdája a helyen, ahol gyakorlatilag már halomban álltak a különböző állati tetemek.

Esznek belőle?

Az altatást elrendelő állatorvos lapunknak ugyan nem kívánt megszólalni, de a Békés Megyei Hírlapnak viszont korábban azt mondta: azért nem akarta méreggel fecskendezni az állatot, mert tartott tőle, hogy ezzel megmérgezne olyan embereket, akik ettek volna a ló húsából. Vagyis az orvost egyáltalán nem lepné meg, ha ilyesmi történne.

Ez viszont felveti a kérdést, hogy ezt nem kellett volna jelezni? Hogy egy bárki által hozzáférhető helyen a ló tetemét dézsmálják. Kerestük az önkormányzatot, hogy a telep egyáltalán legálisan működik-e, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Veszélyes hulladéknak számít a tetem

Dögkutat 2006 óta nem lehet üzemeltetni, és nem is lehet elhelyezni ilyen helyen semmilyen tetemet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint az elpusztult álla­tokat át lehet adni az önkormányzati telephelyeknek, vagy általuk megbízott vállalkozásnak. Nekik azonban a jogszabályokban foglalt módon kell elszállítani, kezelni, ártalmatlanítani a tetemeket. 

– Tetemet még ideiglenesen sem szabad el nem kerített, bárki által hozzáférhető helyen tárolni! A gyűjtőhelyet legalább 150 centi magas kerítéssel, zárható kapuval kell ellátni. Az ide be­szállított állati melléktermékeket, tetemeket tovább kell szállítani egy feldolgozó üzembe vagy égetőműbe. Azokat elásással ártalmatlanítani nem lehet – szögezte le lapunknak a Nébih sajtóosztálya.

Állatkerteknek is adják

Bár a lovak tartásával foglalkozók tudják, hogy előbb-utóbb konzervként végzik kedvenceik, ebbe sokan nem tudnak belenyugodni. Ezért a szabályokkal ellentétben inkább elhantolják valahol az állatot. – Nemrég pusztult el egy kicsi pónink a lovardában.

Az állatorvos előbb az üllői lókórházhoz irányított, de másik lehetőség a fehérjefeldolgozót ajánlotta. Kiábrándító, de tudjuk, hogy kutyakaja lesz belőlük. Rengeteg telefonálás után, végül nagy nehezen sikerült elvitetni a pónit. De a 70 kilós ló elszállítása 46 ezer forintba került – mondta Szabó Fruzsina a Borsnak.

A Cseresznyevirág lovarda vezetője hozzátette: tud olyanról, aki állatkertnek adja, ahol megetetik a lóhúst az állatokkal, vagy egyszerűen eltemeti, ha nem akarja, hogy eledelként végezze. De olyan is volt, hogy megérkezett a lószállító, az állat nem fért fel a teherautóra, ezért feldarabolva tették fel.

Reménykedtünk benne, hogy találunk humánusabb módszert, de az üllői lókórháztól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy végül ők is a fehérjefeldolgozóval, vagyis az ATEV Zrt.-vel szállíttatják el a lovat. Vagyis ugyanazzal a céggel, amely Sarkadról is csak akkor vitte el a tetemet, miután a tulajdonos videóra vette és közzétette a szörnyű állapotokat.

A cikkhez kapcsolódó véleményt itt olvashatja el.