Egyetlen cipőben sétálta le a 3500 kilométert Dorina

Az embert próbáló túrát az akkor 35 éves nő kimondottan alacsony költségvetésűre tervezte, ezért előzetesen a Facebookon is közzétette a célját. Arra kérte az embereket, támogassák az útján. Dorina felhívása meghallgatásra talált, rengeteg segítőkész család fogadta be egy vagy akár több éjszakára is.

– Már teljesítettem a kilencszáz kilométeres El Caminót 2015-ben. Akkor a sokak által ismert utat gyalogoltuk végig egy barátommal, a francia Saint Jean Pied-de-Porttól, a Pireneu­sokon átkelve egészen a spanyolországi Santiago de Composteláig, majd tovább az óceá­nig. A zarándoklat után elhatároztam, legközelebb Kaposvárról indulok – mesélte a Borsnak a mindig jó kedélyű Dorina, vagy ahogy a legtöbben szólítják: Vándorina.

A somogyi fiatalt a magányos sátrazós éjszakákon olykor elfogta a félelem, de szerencsére mindannyiszor alaptalannak bi­zonyult. A több hónapos zarándoklat alatt egyszer sem került veszélyes szituációba. Kalandjainak száma így is megszámlálhatatlan.

– Hihetetlenül hangzik, de egy cipőben sikerült lenyomnom az egészet, még izomhúzódásaim sem voltak. A Ba­konyban viszont sikerült eltévednem, Veszprémben egy há­romnapos kényszerpihenőt is kellett tartanom, mivel a cipőm annyira feltörte a lábam. Megfordult a fejemben, mi van, ha fel kell adnom, de erőt vettem magamon – emlékezett vissza a nehéz pillanatokra Dorina.

– Gyakran megesett, hogy úgy éreztem, valaki figyeli a gondolataimat és megvalósítja azokat. Elég volt kigondolnom valamit, másnap vagy még aznap megvalósult. Egyik nap még a felvonó után áhítoztam a tiroli hegyekben, másnap a befogadó családom felvonóval vitt reggelizni egy gyönyörű kis hegyi vendégházba. Volt, aki vidámparki kalanddal kedveskedett, de dunai hajózásban is volt részem – tette hozzá.

Vándorina haza már repülővel jött. Pörgősen él, előadásokat tart az útjáról és képeslapokat rajzol, de nagy vágya, a csíksomlyói bú­csúba is eljutni gyalog. Útjával bátorítani szeretne másokat, mert a félelmek ellenére is lehet nagyot lépni, csak egy a lényeg: bele kell vágni.