Mi köze a pikkelynek a karácsonyhoz? És miért ünnepelnek a japánok szenteste?

Honnan ered a karácsony szavunk?

A karácsony szavunk szláv eredetű, a bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, és az azok körüli ünnepeket jelenti, a legvalószínűbb elmélet szerint az „átlépni” jelentéssel bíró kracsun szóból alakult ki a magyar karácsony. Egy másik elmélet szerint az albán karcun kifejezés lett átvéve, ennek jelentése „rönk, tuskó”, ami a napfordulókor tartott szokásos máglyarakás pogány népszokásra utalhat.

Miért eszünk halat szenteste?

Mi magyarok nem nagyon eszünk halat. Pedig kéne, mert a halban kevés a koleszterin, de bővelkedik ásványi anyagokban és magas a foszfor-, vas-, kálium- és kalcium-, valamint az A-, D-, B2 és B6-vitamin-tartalma is. Ennek ellenére az ország halfogyasztása messze az uniós átlag alatt van, a javát pedig a napokban, karácsonykor fogyasztjuk el.

Ennek okát a keresztény kultúrkörben, valamint a népi hagyományokban kell keresni. A hal a kereszténységben a megtért, megkeresztelt ember jelképe, valamint a Krisztusban való hitet jelképezi. Ezért fogyasztjuk előszeretettel a böjt végén, szenteste, több formában is.

Emellett fontos hagyomány a halfogyasztás, mert a pikkelyek a jövő évi gazdagodást vetítik előre, ahogy a szilveszterkor fogyasztandó lencse is ezt jelképezi. A hal gyors mozgása miatt a család előre jutásának jelképe is.

Miért állítunk karácsonyfát?

A karácsonyi készülődés elengedhetetlen része a karácsonyfa állítás, és persze a talpba való befaragása is… De miért áll egyáltalán fenyőfa a lakásban?

Az örökzöldek tisztelete már az ókorban a kultúra része volt, a télen is zöld fák ágait a házak ajtajaira aggatták, hogy az megvédje az otthonukat. Fenyőfát először valószínűleg a 16. században állítottak karácsonykor Németországban, Luther Mártonnak tulajdonítják a hagyomány meghonosítását.

A szokás Európában a 19. század elején kezdett elterjedni, előbb Bécsben, majd Magyarországon is egyre több család díszített karácsonyfát. A tengerentúlon nehezebben honosodott meg a szokás, elsősorban a pennsylvaniai német bevándorlóknak köszönhetően. Magyarországon vélhetően Brunszvik Teréz díszített fát 1824-ben először, 1860 karácsonyán Ferenc József a gyógykezelésen lévő Erzsébet királynénak Madeira szigetére is szállíttatott egy karácsonyfát.

Luther Márton gyertyákkal díszítette a fáját, a német családok később már mézeskalácsot vagy almát aggattak az ágakra, ezt váltották fel később az üveg díszek. Hans Greiner híres üveggyára már az 1600-as években is készített tárgyakat a karácsonyfára, ezek használata más európai országokban csak az 1800-as években terjedt el, elsősorban azután, hogy elterjedt egy rajz Viktória királynőről, amint egy üvegdíszekkel feldíszített fa mellett áll.

Miért ajándékozzuk meg egymást karácsonykor?

Mostanra már megszoktuk, hogy karácsony közeledtével elszabadul az őrület, és mindenki ajándékok után rohangál. De miért adunk egyáltalán egymásnak ajándékot karácsonykor?

Ennek gyökere már az ókori ünnepekre visszavezethető, a rómaiak Szaturnusz, a földművelés istenének ünnepét tartották december végén, ekkor pedig a téli napforduló miatt megajándékozták a szolgákat.

A keresztények a karácsonyt a szeretet és a béke ünnepének is tartják, a 16. századi reformáció miatt a vallásgyakorlás már az otthonokban is elterjedt, a családok pedig az összetartozást erősítették Szent Miklós ajándékozási szokásának átvételével. 

Nálunk szenteste a vacsora után kerülnek elő a fa alól a dobozok, ám az angolszász kultúrkörben 25-én, az ebéd előtt ajándékozzák meg egymást, ugyanakkor december 26-a a Boxing Day, egyes források szerint ez is ajándékozásra utal.

Mit ünnepelnek Japánban karácsonykor?

Japánban a harmadik legelterjedtebb vallás a keresztény, a lakosságnak így is csak néhány százaléka vallja magát hívőnek. Ennek ellenére a japán társadalom is ünnepel karácsonykor, igaz, nem Jézus születését, sokkal inkább a szeretet és az összetartozás ünnepe ez. Az európai kultúra elterjedése, a keresztény szokások iránti lelkesedés miatt állítanak karácsonyfát, igaz, kicsit máshogy néz ki, megajándékozzák egymást, de az ünnepnek nincs vallási jellege, ezért nincs is munkaszüneti nap.

És akármilyen furcsa, a tél és a karácsony nem feltétlenül függ össze. A déli féltekén ilyenkor tombol a nyár, Ausztráliában ilyenkor értelmetlen viselet a csúnya karácsonyi pulcsi, és a meleg lakás helyett az emberek fürdőnadrágban ünnepelnek, és piknikeznek a tengerparton, a gyerekek pedig ebben az időben töltik a hathetes nyári vakációt.

Közép-Amerikában a karácsony része az úgynevezett pinata, amely egy felfüggesztett, csokival és cukorkákkal teli papírból készült alkalmatosság, amelyet a gyerekeknek behunyt szemmel kell eltalálni egy bottal, ha sikerül, a benne lévő édesség a gyerekeké lesz. Szingapúrban a csirke az ünnepi étel, és már cikkeztek is róla, hogy karácsonykor emiatt jelentősen megnő a csirkét kínáló gyorséttermek forgalma. Dél-Amerikában még mindig gyakori, hogy karácsonykor állatokat áldoznak, Bolíviában, Peruban, Chilében ez a szokás mind a mai napig él.