Automatából itták a szentelt vizet

Italautomata, fotocellás ajtó, robotok – csupa hétköznapi eszköz, amely nélkül a XXI. század emberének élete el sem képzelhető. A kényelmünket szolgáló, életün­ket megkönnyítő szerkezetek korántsem az elmúlt évtizedek találmányai, sőt némelyik több mint kétezer éves. Számtalan olyan régészeti leletre bukkannak tudósok ma is, amelyek korai létezését megmagyarázhatatlannak tartják. Ezekből válogattuk ki azokat, amelyeket az emberiség újra feltalált vagy továbbfejlesztett, és ma már szinte eszünkbe sem jut róluk, milyen fergeteges újítások is.

Padlófűtés – i. e. 2700

Krétán fedezték fel régészek Mínosz király palotájának romjai közt a központi fűtés kezdeti bizonyítékait, ami már egyben padlófűtés is volt. Az épületet speciális, henger alakú szerkezetekkel fűtötték, amelyeket a padló alatt helyeztek el, tűzzel fű­tötték fel őket, és az egész épületet melegen tartották.

Fotocellás ajtó – I. század

Természetesen nem olyan mozgásérzékelővel működött, mint ma az automata ajtók. A templomok kiváltsága volt használni. A mechanizmust az oltár belsejéből kiáramló forró levegő működtette. Ezt a mérnöki csodát az egyiptomi feltalálónak, Alexandriai Herónnak köszönhetjük.

Állózuhany – i. e. II. század

Az ókori görögök voltak az elsők, akik már nem vízesésbe állva zuhanyoztak. A víz terelését az ólomvezetékekből készült vízvezetékek és csatornahálózatok tették lehetővé. A zuhanycsövek nyomait csak néhány éve fedezték fel a mai Törökország területén fekvő Pergamon város feltárásakor.

Robot – XV. század

A modern autóipartól a háztartási gépekig ma már minden robotikusan működik, pedig az alapjai több mint hatszáz évesek. Az ember alakú robotot a XV. századi itáliai zseni, Leonardo da Vinci alkotta meg, katonai célra tervezte. Csak 1950-ben találták meg, és egyszerűbb mozdulatokra volt képes. Az 1519-ben, 67 évesen elhunyt da Vinci első robotja egy oroszlán, ami képes volt a lábait előre-hátra mozgatni.

Italautomata – i. e. 100

Az egyiptomi matematikus, Alexandriai Hérón alkotta meg, alapja a legegyszerűbb mechanika: a beledobott érme lenyomott egy kart, ami megnyitott egy szelepet, és már buggyant is ki a víz. Az ókori templomok berendezése volt, szentelt vizet tartottak benne, amit árultak a híveknek. A modern italautomatát jóval késôbb, a XIX. században fedezték fel újra.