Nem a nők paradicsoma Magyarország

Lesújtó magyar adatokat közölt a női esélyegyenlőséget felmérő, 2005 és 2015 között végzett uniós kutatás. A maximális száz pontból hazánk mindössze 50,8 pontot ért el, miközben az uniós átlag 66,2. Valamennyi részterületen, így a munkaerő-piaci helyzetet vagy a politikai döntéshozatalban való részvételt tekintve az uniós átlag alatt teljesítünk.

– A nyolcvanas években volt egy kutatás, amely azt vizsgálta, hogy a magyar közgondolkodásban milyen tulajdonságokkal ruházzuk fel a férfiakat és a nőket. Abból egyértelműen látszott, hogy a férfiakat a munkához kötöttük, a nőket pedig a családban elfoglalt szerepük határozta meg. Ez a markáns határvonal a kilencvenes évekre teljesen elmosódott a gazdasági fejlődés következtében, és a helyzet a kétezres évekre sem változott – magyarázta a Borsnak Tóth László szociológus.

Rámutatott: ugyan a közgondolkodásban a két nem egyenlő, ez a gyakorlatban nem érvényesül az erős sztereotípiák miatt, és a politika sem támogatja az előremozdulást. Sőt az utóbbi években a politikai elit nagyon erősen nyomja vissza a nőket az anya-háziasszony-feleség szerepbe.

Hasonló véleményen van Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje is.

– Mielőtt közszereplő lettem, szerencsés voltam, többnyire nő főnökeim voltak, és a férjem is felvilágosult ember. Persze gyakran megkaptam a kérdést, hogy mikor szülök, vagy hogy ki marad otthon a gyerekkel, ha beteg lesz. Azt gondolom, természetesnek kellene lennie, hogy a férfiak is otthon maradnak a gyerekkel, ahogy egyenlő bérekre is szükség van – mondta a politikus. Szerinte a törvényhozás feladata, hogy olyan helyzetet teremtsen, amiben a nők nem szenvednek minden területen hátrányt, miközben teljesíthetetlen feltételeknek kell megfelelniük.

Kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatják.