“A szociális munkások miatt erőszakolhatott meg az apám”

A most 29 éves Katie-t öthetes korától kezdve bántalmazta apja - egészen 25 éves koráig. A brutális férfi végül 22 évet kapott. Három évvel kevesebbet, mint ahány évet lányának el kellett töltenie a földi pokolban...

“Nem tudom felfogni, hogy küldhettek vissza a szociális munkások a szüleimhez, miután tudták, milyen durván bántalmaztak. Meg is halhattam volna. A bántalmazás szörnyű volt, de nem mertem ellenkezni, mert féltem, mert péppé vertek” - mesélte Katie Potter a Mirrornak.

'Social workers sent me to be raped by my dad': Daughter on 25 years of torture

Vile Colin Potter was jailed twice for beating his tiny daughter black and blue, starting at just five weeks old. And twice little Katie was given back to him by social workers. This week Katie, now 29, finally saw her father put behind bars for 22 years - three years LESS than she spent being raped and tortured in his sadistic clutches.

A lány apját először nem sokkal Katie születése után, 1988-ban ítélték el bántalmazásért. Az öthetes kislányt akkor az arcán, a fülén, és a törzsén keletkezett zúzódások, valamint az arcán és a lábán lévő vágások miatt került kórházba. A férfi négy hónapot töltött el a rácsok mögött, szabadlábra helyezése után azonban továbbra is gyermeke közelében maradhatott. Három évvel később a férfi - ismét bántalmazás, valamint a kislány elhanyagolása miatt - 23 hónapot kapott. Katie akkor a nagyszülőkhöz került - de csak egy időre. nyolcéves korára már ismét apjával és anyjával élt egy fedél alatt. Anyja tudott a bántalmazásokról és a terrorról, mégsem tett semmit. Sőt - sokszor Katie-t hibáztatta. “Az apám megvehette anyám hallgatását egy csokor virággal” - idézte fel ezeket az éveket a lány.

Az igazi szörnyűségek azonban akkor kezdődtek, amikor Katie a tinikorba lépett. Apja, Colin Potter 13 éves korától kezdve szexuálisan is zaklatta, rendszeresen meg is erőszakolta. Emellett az érzelmi zsarolás, lelki terror is folyamatosan jelen volt. “A suli után egy boltban kaptam munkát. De ha egy percet is késtem otthonról, már elkezdett tárgyakat hajigálni hozzám. Anyu úgy viselkedett, mintha mindez az én hibám lenne. Azt is mondta, vegyek apunak valami ajándékot, hogy kiengeszteljem” - emlékezett vissza Katie. Ekkor már a húszas évei elején járt.

Végül - évekkel később - barátja támogatásával fordult a rendőrséghez. Most, hogy apja már börtönben ül, Katie a gyámügy ellen kíván jogi lépéseket tenni. Úgy érzi ugyanis, ha anno a hatóságok időben lépnek, akkor sok évnyi szenvedéstől menthették volna meg.