Embermagasságú jeggyel utazott András és családja

A kalauz is fogta a fejét, amikor ki kellett adnia egy jóval több mint másfél méter hosszú vonatjegyet Andrásnak, feleségének és két kisgyerekének a múlt héten. A Heves megyei Apcon élő család hatvani átszállással utazott Gyöngyösre.

– Felszállás után két megállóval jött a kalauz, akinek mondtuk, hogy szeretnénk menetjegyet venni. Miután bediktáltuk az adatokat és fizettünk, nem akartunk hinni a szemünknek, ugyanis az oldalán lógó táskából egy elképesztően hosszú papírszalag kezdett elszabadulni. Először azt hittük, hogy elromlott a gép – mesélte a Borsnak a családfő, aki azóta is ereklyeként őrzi az egy méter hetven centis tikettet.

Nyilván az átszállás is „ludas” ebben, de a vonaton kiadott je­gyek kétségtelenül megnőttek, amióta a MÁV-nál tavaly új rendszert vezettek be. (A kalauztól akkor lehet jegyet venni, ha a felszállási állomáson se pénztár, se automata.) András szerint maga a vasutas sem dicsérte a szisztémát: – Azt mondta, napi ötször-hatszor kell cserélnie szalagot a táskában, és az is rengeteg időbe telik, ha átszállás után a jegyek érvényességét ellenőrző másik kalauznak be kell csipogtatnia azt a rengeteg QR-kódot a leolvasójával. A régi rendszer sokkal egyszerűbb volt.

A család majdnem lekéste a csatlakozását, a jegyek nyomtatása ugyanis még akkor is zajlott, amikor a vonat megállt a hatvani állomáson. A másik szerelvényen dolgozó jegyvizsgáló pedig nem is bíbelődött a kódokkal, csak szemmel ellenőrizte a jegyeket.

Megkeresésünkre a Magyar Államvasutak azt írta: a jegykiadó rendszernek meg kell felelnie a jogszabályoknak, amelyek meghatározzák a gépi értékesítés előírásait és az adóügyi bizonylatok kötelező adatait. A jegyet és az adóügyi bizonylatot külön szelvényre nyomtatják. Már eddig is törekedtek a jegyhossz csökkentésére, például a nyomtatott sorok kö­zötti üres helyeket minimalizálva, de még vizsgálják, mely jegyadatok elhagyásával lehetne rövidíteni.