origo.hu
Végh József kriminálpszichológus szerint ezek az emberek elismerésre vágynak.
A Fülöp nevű kutyát felismerhetetlenre kínozta a gazdája, múlt héten pedig egy macskát elevenen nyúztak meg. Miért tesz bárki ilyet?
Mert ismertségre vágyik. A kínzók többségének alacsony az önértékelése, negatív az önképe. Azt gondolják, ha a tettükkel felhívják magukra a figyelmet, akkor határozottabbnak, férfiasabbnak tűnnek.
De a többség reakciója mégis negatív, sőt meglehetősen durva. Elég csak a közösségi oldalak hozzászólásait végigolvasni.
Számukra ez nem lényeges. Egy a cél: bekerülni a hírekbe. Minden ember számára fontos, hogy elismerjék a létezését. Az állatkínzásokat az elismeréséhség csillapítása vezérli. Ilyenformán az elkövetőknek teljesen mindegy, hogy a társadalom pozitívan vagy negatívan értékeli őket.
Kiemelte, hogy ezeknek az embereknek alacsony az önértékelésük. Ez a kulcs?
Alapvető. Ha a szülők nem szeretik, rideg módon nevelik, ütik-verik a gyereküket, akkor annak alacsony önértékelés és negatív önképe lesz. Ezek a sérült, áldozattá vált gyerekek felnőnek, és megmutatják, hogyan kell áldozatot csinálni az állatokból. Ezt látjuk a hírekben. Az ilyen emberekben hatalmas a szorongás és a félelem, amelyeket az állatok kínzásával kompenzálnak. Azzal, hogy más élőlények felett uralkodnak, saját félelmeiket csökkentik. Az agressziónak van egy fejlődési folyamata. Eleinte szóban, majd tárgyakon, később állatokon és embereken követik el. Az az ember, aki állatokat kínoz, jó úton halad, hogy elfogadja: az élőlények elpusztíthatók. A gyilkosok előéletében sokszor kimutatható az állatkínzás.
Mi lehetne a visszatartó erő? A szigorúbb büntetés?
A kettőnek semmi köze egymáshoz. Ezen a ponton hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy az állatkínzó a tettét máshogy értékeli racionálisan és lélektani szempontból. Tudja, hogy bűncselekményt követ el, de lelkileg nem jelent akadályt számára az előbb felsorolt okok miatt.
Akkor fogadjuk el, hogy köztünk járnak?
Pszichológusok és pszichiáterek segítségével kezelhetők lennének ezek az emberek, de a gyakorlatban általában sosem jutnak el szakemberhez. Ha el is jutnak, megváltoztatni őket nagyon összetett feladat. A korai érzelmi vezérlést kellene átformálni. A gond csak az, hogy ez négyéves korig kialakul.
Félbevágták a macskát
A két újabb borzalom. A hajdúböszörményi állatmentők hétfőn tettek közzé egy képet, amin egy félbevágott macska látható. Solton pár nappal ezelőtt pedig egy felakasztott kutyát találtak az erdőben az állatvédők. A legmegrázóbb eset pedig a múlt héten Óbudán történt, ahol két harmincas férfi nyúzott meg élve egy macskát, aki egy nappal később elpusztult. Sokan megdöbbentek a Fülöp nevű német juhász esetén is, a kutyát a gazdája olyan brutális módon tartotta, hogy a szoros nyakörv miatt a felismerhetetlenségig eldeformálódott az eb feje.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
