Nem fért fel Áder gépére a szent könyök

Thomas Becket canterbury érseket, azaz Becket Szent Tamást 1170-ben gyilkolta meg négy lovag a canterburyi katedrális főoltára előtt. Bűne az volt, hogy ellenezte II. Henrik angol király beavatkozását az egyház ügyeibe. Pedig Becket és Henrik barátok voltak, a király nevezte ki érsekké. Nem bizonyított, hogy Henrik bízta meg a lovagokat a gyilkossággal, de miután a pápa 1173-ban szentté avatta Becketet, a király a sírja előtt kért bűnbocsánatot.

Az érsek több csontdarabját megőrizték, de VIII. Henrik angol király 1538-ban elrendelte az összes szent ereklye megsemmisítését. A hagyomány szerint ekkor menekítették Esztergomba a könyökcsontot, de erről, illetve az ereklye eredetéről nincsenek hiteles írásos forrásaink. Az ereklyén – szemben például a torinói lepellel – még soha nem végeztek tudományos eredetiségi vizsgálatokat. Ennek ellenére a katolikus hitéletben óriási tiszteletnek örvend, januárban Becket-emléknapot is tartanak Esztergomban. Az érsek alkarjának három darabját a Szent Tamás-hegyi kápolnában őrzik, ennek egyike került most ideiglenesen Angliába egy ott zajló rendezvénysorozat keretében. Becket koponyacsontja és más ereklyéi a brit katolikus egyháznál vannak.

A Bors úgy értesült: eszmei értéke ellenére csak menetrend szerinti repülőjáraton, különleges biztonsági intézkedések nélkül, személyesen Erdő Péter bíboros és kísérete szállította Nagy-Britanniába az aranyozott üveg tartóba foglalt ereklyét. Bár Áder János köztársasági elnök és felesége is ellátogatott a londoni Westminster-székesegyházban tartott szentmisére – ahol bemutatták az ereklyét az angol és az ott élő magyar híveknek –, a csont mégsem az elnöki különgéppel utazott.