Banánfát is ültetett Amerikában a stoppos Fanni

Még csupán 27 éves, de már elképesztő kalandokat tudhat maga mögött Bartanics Fanni. A fiatal lányról első ránézésre senki nem gondolná, hogy gyakorlott, világot járt stoppos. Korábban már nyolcezer kilométert tett meg így Európában. Most azonban még nagyobb lépésre szánta rá magát. Latin-Amerikát stoppolja végig egy francia barátnőjével, Suzyval. A lányok hajóstoppal indultak neki a nagy útnak.

– Már egy éve motoszkál bennem ennek az utazásnak az ötlete – meséli a Borsnak Fanni. – A Kanári-szigetek egyik kikötőjében érdeklődtünk, végül három nap alatt találtunk fuvart. Mivel hajóstoppal indultunk, nem tudtuk, hogy mikor és hova fogunk érkezni – mondja.

Végül St. Martin kikötőjében értek szárazföldet, onnan a Brit Virgin-szigetekre, a Dominikai Köztársaságba, majd Hondurasba utaztak. Fanni minimum egy évig szeretne úton lenni, spirituális helyeket, ősi törzseket felkeresni, hegyen éjszakázni. Célja az önmegvalósítás, és hogy a leghíresebb ma­gyar utazó blogger legyen. Közben igyekszik segíteni az útjába kerülő embereken.

– Eddig egy önkéntes programon vagyunk túl, amelyben banánfát ültettünk, házat építettünk, és a helyi gyerekeket tanítottuk. Álmokat akarunk valóra váltani, ha bárkinek tudunk segíteni, addig nem állunk tovább, míg a problémát meg nem oldottuk – szögezi le határozottan a fiatal lány.

Eddig az út minden percét élvezték.

– Az út alakítja önmagát, mi pedig minden nap hálásak vagyunk, hogy itt lehetünk. Reggel felkelünk, sportolunk, meditálunk és megbeszéljük a napi programot. Eddig semmi gondunk nem volt, veszélybe csak az kerül, aki a józanságát otthon hagyja. Nem megyünk egyedül ismeretlen környékre, sötétben, nem próbálunk illegális dolgokat. Az emberek pedig barátságosak. A titok: osszuk meg, amink van, és rengeteg mindent kapunk vissza! Hiába az órákig tartó stoppolás, nincs nehéz nap, mindent élvezünk – mosolyog.

A család az elején még nem támogatta Fannit.

– Volt tiltakozás, a fejüket vakarták, hogy miért keresem a veszélyt. Aztán elfogadták, belátták, nem kell félni, ha észszerűen utazik az ember, és azóta be­tonfalként állnak mö­göttem. Próbálunk spó­rolni, keveset költeni, önkénteskedni, ahol lehet, és szponzorokat keresni. Re­méljük, a héten már Ni­caraguában leszünk!