Ínycsiklandó receptek: elő a serpenyővel!

Serpenyőben sült rizsgolyók

Hozzávalók (20 golyóhoz): 250 g rizottórizs 800 ml zöldségalaplé 100 ml száraz fehérbor 15 ml olaj 20 g vaj 1 hagyma apróra vágva 2 gerezd fokhagyma apróra vágva 1 zellerszár apróra vágva 50 g liszt 1 tojás felverve 125 g reszelt parmezán sajt olaj és vaj a sütéshez

Melegítsük fel az olajat és a vajat egy mély serpenyőben, és közepes lángon pirítsuk meg benne a hagymát, a fokhagymát és a zellerszárat. Ha már üveges, adjuk hozzá a rizst, és keverjük át, hogy az olaj mindenütt érje.

Egy másik edényben közben öntsük össze és forraljuk fel a bort és a zöldség- alaplét, majd csökkentsük a hőt, de tartsuk melegen. Adjunk egy merőkanál folyadékot a rizshez, kevergessük, amíg egy részét magába szívja, majd ezt mindaddig ismételjük, amíg a rizs meg nem fő, és a folyadék nagy része el nem fogy. Sózzuk-borsozzuk a rizottót ízlés szerint, majd tegyük félre, és hagyjuk teljesen kihűlni. A kihűlt rizsből formázzunk golyókat, forgassuk őket lisztbe, majd tojásba, végül parmezán sajtba, majd pihentessük hűtőben 30 percig. Olajat és vajat forrósítunk egy (lehetőleg öntöttvas) serpenyőben, és ropogós-aranybarnára sütjük a rizsgolyókat. Ízlés szerinti mártogatóssal tálaljuk.

Tócsni újratöltve

Ludvig Nicolette, a Zöld múzsa blog szerzője nagy kísérletező. Kétségtelen, de a zöldségalapú táplálkozásnak a legnagyobb kihívás a téli hónapok. A napfényes órák száma minimális, a friss levegőn való szabad mozgás korlátokba ütközik, és mellé még ott van pluszfrusztrációnak az egyre üresedő kamrapolc. Ebben a színtelenségben kénytelenek vagyunk ökológiai lábnyomunkat növelve olyan termékeket is megvásárolni, amelyek több ezer (tízezer!) kilométert utaztak a multi polcáig, vagy?! Válasszuk a B verziót!

Főzzünk tápláló ételt abból, amink van, a konyhatechnika és a fűszerek változatosságát kihasználva. Három könnyen beszerezhető alapanyagot választottam: céklát, burgonyát és almát. Nem kell megijedni, nem bébipürét fogunk készíteni belőlük!

Az innováció az egyik kedvenc játékom (nem csak) a konyha területén, amikor egy régi, hagyományos ételt új, táplálkozástudományi alapon korszerűbb konyhatechnikával készítünk el, a fantáziánkat is igénybe véve, ízeket, fűszereket harmóniába állítva, ügyelve a részletekre. Nyilván az ízlés szubjektív dolog, így a recept legyen puszta útmutatás, ahogy én szeretem.

A régi étel, amit megújítunk, nem más, mint a beré, tócsni, krumplilángos... azt hiszem ezt az ételt, ahány konyha, annyi elnevezés illeti. Internetes barátunk szerint: „A legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami Magyarországon a lapcsánka név után a legelterjedtebb. Az alaprecept a legszegényesebb időket idézi, de a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.” A korszerű táplálkozás kevésbé preferálja a bő zsiradékban sütést mint konyhatechnikai folyamatot. Sajnos ennek az ételnek a készítése során az alapanyagok nagy mennyiségben magukba szívják az olajat, és ezen a papírtörlővel való leitatás sem segít. Próbáljuk ki a sütőpapírral bélelt sütőlemezen való elkészítést. Meglepő, de nem lesz száraz a végeredmény, a lepények átsülnek, ropogósak, és egyben könnyebben emészthetőbbek a szervezetünk számára.

Burgonyalepény

Hozzávalók: 50 dkg burgonya 10 cm-es darab póréhagyma 8 dkg rizsliszt1 tojás (pár evőkanál vízzel kiváltható) só bors frissen őrölt szerecsendió1 dkg vaj vagy kókuszzsír

Hámozzuk meg a burgonyát, és ha nem ipari mennyiséget készítünk, akkor a nagylyukú reszelő helyett válasszuk a julienne-re (gyufaszálra) darabolást. Az eredmény egy szofisztikáltabb küllemű lepény lesz. A hagymát is vágjuk apró kockákra. Egy tálban keverjük össze a liszttel, tojással és fűszerekkel, majd kb. 10 cm átmérőjű lepényeket formázzunk vizes kézzel, és sorakoztassuk a sütőlemezre.

Minden egyes lepény közepére tegyünk egy kis darab vajforgácsot, majd mehet 20-25 percre a 175 fokra előmelegített sütőbe.

Céklás curry

Hozzávalók: közepes sült cékla 1 gerezd fokhagyma 1 ek. extra szűz olívaolaj 1 tk. római kömény 10 dkg főtt csicseriborsó 1 ek. tahini paszta (vagy száraz serpenyőben megpirított szezámmag) 1 tk. citromlé só frissen őrölt bors víz

Aki megfogadta a rovat eddig megjelent szá- mainak praktikáit, az most a hűtőből előveszi a sült céklát, mert ahogy már mondtam, annak minden hűtőben lennie kell...

Ennek elmulasztása esetén a céklát alaposan tisztítsuk meg a földszennyeződéstől, és csomagoljuk be alufóliába. Süssük 60-70 percig 200 fokon.

Ez így nem túl gazdaságos folyamat, ezért is érdemes megfogadni, hogy a hétvégi konyhaüzemben, amikor több étel, sütemény készül, ugyanezen hőmennyiséggel a sült céklák is elkészülhetnek, az egyéb ételek mellett. A kihűlt céklákat megpucoljuk, és a többi hozzávalóval egy tölcséres turmixban simára járatjuk.
Vizet apránként adagoljunk hozzá, kizárólag annyit, amennyi a krémes állaghoz szükséges.

Fahéjas alma

Hozzávalók: 2 alma 1 ek. méz1 tk. kókuszolaj vagy vaj őrölt fahéj

Az almát vágjuk gerezdekre, majd keresztbe vékony szeletekre. Egy teflonserpenyőben olvasszuk fel a zsiradékot, dobjuk rá az almát, szórjuk meg bőségesen fahéjjal.

Az almákat kb. 5 perc alatt pirítsuk meg, a végén csurgassuk rá a mézet. Forrón tálaljuk a burgonyalepények mellé halmozva. Egyszerű és színes fogás ebben a szürke télben.

Jó étvágyat hozzá!

Gyerekkorunk édessége, a tejberizs

Mindenki tud tejberizst készíteni, legfeljebb nem mindegyiket lehet jóízűen elfogyasztani. Van, akinek gondtalan gyermekkora jut róla eszébe, míg más a gasztronómiai megújulás egyik lehetséges eszközét látja benne. Szóval a jó öreg tejberizs még most is sokakat lázba hoz, de sok pici apróságon múlhat a tökéletes hatás.

A nagyi tejberizse

Hozzávalók: 1 bögre rizottórizs 5-6 dl tej 1-2 dl tejszín 2-3 ek. cukor 2 dkg vaj (kókuszvíz
egy kókuszból) finom szemcséjű kristálycukor őrölt fahéj

A rizst négyszer alaposan átmossuk hideg vízben, majd öt percig állni hagyjuk. Egy kisebb edényben feltesszük főni annyi tejjel, amennyi kényelmesen ellepi. Ha teszünk bele kókuszvizet, akkor azt most, az elején adjuk hozzá. Belekerül a vaj is, és lassú tűzön főzzük.

Minden alkalommal, amikor kezd besűrűsödni, pótoljuk a tejet, így 2-3 alkalommal öntve hozzá összesen. Mikor a rizs kellően puha (azaz egészen), állandó felügyelet alá helyezzük.

Hozzáadjuk az ízlés szerinti cukrot és a tejszínt. Folyamatos kevergetés mellett addig főzzük, amíg egészen pudingszerű nem lesz az állaga. Lapostányérokra terítjük szét, majd alaposan megszórjuk finom szemcséjű kristálycukorral kevert fahéjjal.

A gyors módszernél ugyanezeket a lépéseket követjük, csak nagy lángon főzünk, és folyamatosan keverjük. A folyamat lezajlik körülbelül 20 perc alatt, ezután érdemes még 10 percig lefedve állni hagyni. Húzzuk le a forró tűzhelylapról, nehogy odaégjen. A lassú recept esetében is érdemes pihentetni, de mivel ez esetben több órán át húzódik a főzés, a tejberizsünk a végére már kellően puha.

Mivel a rizs alapvetően semleges ízű alapanyag, szinte bármilyen fűszert, gyümölcsöt, csokoládét szívesen fogad, így nyugodtan kísérletezhetünk vele. 

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!