Hetente drogtesztre jár a kokainnal lebukó kajakos

Sportszerű ember az ausztrál olimpiai bajnok Ken Wallace, továbbá a világ- és Eb-aranyérmek garmadát őrző dán René Poulsen. Előbb elhűlve hallották Dombvári tavaly áprilisi kokainügyét, majd a közös augusztusi tiszai edzőtáborozás során arra kérték a Honvéd-reménységet: ne drogozzon újra, ne herdálja el a tehetségét, ugyanis mindketten ellene szeretnének lapátolni az olimpia K-1 ezres fináléjában.

– Mindenkinek lehet helytelen lépése – emlékezett a történtekre Bence.

– Az ilyesmi vagy pozitív vagy negatív irányba viszi el. Túlestem a magam katarzisán, szerintem előnyömre változtam, de erről többet nem is mondanék. Harcba megyek egyesben és párosban is Rióért. S hogy minden tiszta legyen: valamennyi hétfő reggel önkéntes doppingteszten veszek részt.

Nyílt beszéd. Az még jobban jelzi a 23 éves sportoló eltökéltségét, hogy kihagyta édesapjával még a szlovákiai családi síelést is, arról viszont nem mond le, hogy húsz éve Olaszországban élő édesanyját meglátogassa Forliban, igaz, ez a túra az olimpia után esedékes.

Rióba persze el is kell jutni. A Kammerer, Szalai duót nevezi veszélyes riválisnak, de egyesben se mehet biztosra. Három lépcsőfokon (Szolnok, Duisburg, Szeged) kell sikerrel túljutnia. Hogy utazik-e, az a jövő zenéje, ám afelől nincs kétsége, hogy a magyar kajakos nők három olimpiai aranyat lapátolnak össze Brazíliában.

Hamarosan Sevillában edzőtáboroznak, a Ramón Sánchez Pizjuán futballstadionba mindenképpen elmegy, bár a spanyol Real Madridot és az olasz Internazionalét kedveli. Mestere, Kiss István áldja az eszét, amiért Bencét tavaly összeültette kettes hajóba Hufnágel Tiborral, merthogy a szakember szerint férfi ezer méteren olyan szintű lesz a honi viaskodás, mint a lányoknál ötszázon, ráadásul remekül működik együtt a duó. Olyannyira, hogy Hufnágelnek szükségtelen elöl be­mondani a hajrá előtt a hopp! jelszót.