Vélemény: Egy jegy, egy ütés

Van egy nem túl menő hobbim. Egyesek bélyeget, mások lájkokat gyűjtenek, sokan szeretik a jó borokat. Én minden hónapban veszek 9500 forintért BKV-bérletet.

Hogy ez nem hobbi, hanem kötelesség, szabály? A villamosokon szökőévente találkozom ellenőrrel, akkor is egyedül próbálkozó, apró termetű asszonykákkal, akiknek azt a nevet és címet hazudja be az ember, amit akar.

Metróbejárat? Amikor percenként tízezer ember tódul le a mozgólépcsőn, a két ellenőrnek pedig 0,01 másodperce sincs ellenőrizni, hogy nem mozijegyet mutattam fel, hanem bérletet?

Ez inkább a komfortérzetem ára. Persze ismerek olyan embert, aki egyenesen büszke rá, hogy nem vesz bérletet, hiszen drága, és csak a korrupt politikusok gazdagodnak belőle. És vannak azok, akik bátor kiállásnak te­kintik egy védtelen nő megverését, aki a munkáját végzi egy rakás pöffeszkedő, jegyet még ál­mában sem látott bunkó között, nettó százezerért.

Az oké, hogy sok polgártársam szerint a BKV ingyen jár neki. Akkor fussanak el, hazudjanak, vagy állítsák be magukat mártírnak! Verekedni a sitten, a tízfős cellában tessék!

(Cikkünk itt.)