Három Unicummal ünnepelte Törőcsik Mari a nyolcvanat

Ahogy idősödik, egyre többet sír Törőcsik Mari. Képes elérzékenyülni csak úgy a világ fájdalmán, hogyne szöknének könnyek a szemébe akkor, amikor több százan ünneplik állva tapsolva a Nemzeti Színházban? Márpedig ez történik attól a pillanattól fogva, hogy a nyolcvanadik születésnapjára rendezett gálaesten először megjelenik a közönség sorai közt. Az öröm könnyei ezek, persze, és egyben a hitetlenségé is, úgy tűnik ugyanis, Marika még mindig alig hiszi el, hogy a Körhinta pélyi parasztlányából ünnepelt színésznő, élő legenda lett.

– Anyám azt mesélte, tízéves koromig nem is láttak sírni, most pedig ötpercenként tudnék. A szeretetbe is kicsit belehal az ember. A boldogságot is nehéz elviselni. Hihetetlen, amikor megérzem, mennyire szeretnek – mondta könnyeit törölgetve Mari, akit ezen a szép estén csak egyetlen ember tudott felbosszantani, mégpedig volt férje, Bodrogi Gyula.

Az est meglepetéseként a színész ugyanis arra kérte, énekelje el vele azt a dalt, amelyet először énekeltek közösen. Az ünnepelt nem emlékezett a Nekem a Balaton a Riviéra dallamára és szövegére, és először nem is akarta megerőltetni énekléssel a tüdejét. Amikor azonban beletörődött, hogy nem bújhat ki a feladat alól, azonnal előbújt belőle a színésznő: jól összeszidta az exet, aki „bohócot csinált belőle”, és már rá is zendített a dalra.

A születésnapi gála végén Mari megköszönte az estet Vidnyánsz­ky Attilának, akitől szerinte nagyvonalú gesztus, hogy felkérte a korábbi igazgatóját, Jordán Ta­mást, rendezze meg. A színésznőt csak egyetlen dolog szomorította, hogy néhány barátja nem lehetett vele: Máthé Erzsi, Psota Irén, Berek Kati és Király Levente a Nemzet Színészei közül, mellettük három nevet említett még, akik hiányoztak neki: Tarr Béla, Alföldi Róbert és Esterházy Péter.

Talán nem is csoda, hogy a humoros családi civódás után Mari már a gálavacsorán Unicumot rendelt magának, amiből az est végére három is lecsúszott. Késő éjszakáig fogadta a gratulációkat, mindenkivel egy-két jó szót váltott, és talán még ma is ott ünnepelne, ha lánya, Teréz nem parancsolja haza.