Hamilton: én vagyok önmagam legnagyobb ellenfele – interjú

– Önnek ezer arca van: a kőkemény versenyző, a csillogó híresség, a tetovált, gyémánt fülbevalós srác. Elárulja ne­künk, kicsoda Lewis Hamilton valójában?

– Megpróbálom – mondta az újdonsült háromszoros F1-es világbajnok a Bild című német lapnak a Mexikói Nagydíj előtt. – A világnak könnyű úgy ítélkeznie, ha nem néz a kulisszák mögé. Olyan ez, mint egy kép, amelyen egy jéghegy látható a víz alatti és a víz feletti részével. A felsőt mindenki látja, az a siker. Az alsót viszont nem, mert az sokkal mélyebben van, az a munka. Most fent vagyok, és senkinek sem mutathatom meg a másik oldalt. De ez nem igazán számít.

– Azért megengedi, hogy egy kicsit a kulisszák mögé nézzünk?

– Na jó. Az édesapám az abszolút példaképem. Ayrton Senna még csak a közelébe sem érhet. Még ak­kor sem, ha Senna volt számom­ra a csúcs – miatta akar­tam háromszoros világbajnok lenni –, ám így sem érhet az apám nyomába. Ő ugyanis feláldozta magát értem és a karrieremért. Lemondott az új ruhákról, a finom kajákról, minden pen­nyt megspórolt, mert a há­rom-négy munkájából keresett összes pénzt a karrierembe pumpálta. Mindent ő menedzselt, még akkor is, amikor bejutottam a Forma–1-be.

– Menet közben mégis szétváltak útjaik. Miért?

– Az apám szigorú volt. Mindent ellenőrzése alatt tartott, ennek a magatartásnak köszönhetően jutottunk el a Forma–1-be. Vi­szont el akartam követni a saját hibáimat, magam akartam dönteni a pénzemről. Harcoltunk, és meg kellett tennem ezt a lépést. Jó és helyes döntést hoztam a saját szempontomból.

– Hogyan találja meg az egyensúlyt a vörös szőnyeg, a zene, Hollywood és a sport között úgy, hogy utóbbiban egyetlen pillanatra sem veszítheti el a koncentrációját?

– A versenyhétvégék után átkapcsolok. Fontos, hogy arra összpontosítsak, ami boldoggá tesz. Semmi olyat sem teszek, amit elvárnak tőlem, azt csinálom, ami a szívemnek kedves.

– Főzni például tud?

– Gyűlölöm a főzést. De ha kell, azt is tudok. Például a csirkés fa­jitasom nagyon finom. Szóval, ha valamit akarok, akkor meg is csinálom. Máskülönben nem.

– Mielőtt 2013-ban a Mercedeshez igazolt, a McLaren mindent előírt önnek...

– Fogságként is éltem meg. Nem lehettem önmagam.

– A csúcsra ért, vagy van még feljebb?

– Azt hiszem, most olyan jó formában vagyok, mint korábban sohasem. Sokat tanultam ebben az évben, versenyzőként és em­berként is sokat fejlődtem. De még hosszú út áll előttem.

– Ha a Hamilton név feltűnik egy lexikonban, mi álljon ott?

– Muhammad Alihoz minden bi­zonnyal azt írják: minden idők legnagyobb bokszolója. Rólam inkább legyen csak egy kép, amin magasba lendül a kezem, ahogy elsőként hajtok át a célvonalon.

– Egymást követő két évben is csapattársa, Nico Rosberg előtt nyerte meg a világbajnokságot. A helyében csapatot váltana?

– Nem tudom...

– Másként kérdezem: lehet valaha világbajnok ön mellett?

– Mondjuk úgy: én vagyok önmagam legnagyobb ellenfele. Azt hiszem, csak én verhetem meg magam. Másképp fogalmazva: ha hibázom, másnak csak akkor van esélye. Amíg ez nem történik meg, senki sem veheti el tőlem a címet.