Családja körében töltötte az utolsó napjait a kedden 93 éves korában elhunyt Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott köztársasági elnöke.
Göncz hosszú ideje betegeskedett. Teljes gyógyulásában nem reménykedhetett a családja. Az utóbbi négy évben szinte csak a kórházi kezelések idejére mozdult ki budai lakásából. A Bors úgy tudja, hogy négy-öthetente látogatta egy fővárosi központi kórház kiemelt osztályát fizikai állapotjavítás céljából. Zárkózott volt utolsó éveiben, sem barátait, sem politikustársait nem fogadta.
Az utcára sem igazán mozdult ki, az utóbbi években szinte semmilyen meghívást nem tudott elfogadni egészségi állapota miatt. Utolsó interjúját 2013-ban, a Balatonberényi Tükörkép című lapnak adta otthonában, a gyerekkori nyaralásairól mesélt. Göncz gyermekként nem a strandolásért, hanem a faluért és a természeti szépségekért rajongott. A később drámaíróvá lett Göncz már akkor rögtönzött színdarabokat írt, amiket társaival el is játszottak.
A volt államfőt 2009-ben egy ideig egy budapesti kórház VIP-részlegén kezelték, amikor összefutott az ott ápolt Horn Gyula miniszterelnökkel. Állítólag Göncz volt az utolsó politikustársa, akivel Horn szellemi leépülése előtt még el tudott beszélgetni.
Kovács László egykori külügyminiszter a Borsnak elmondta: nagyon közvetlen, barátságos és emberszerető államférfinak ismerte meg Gönczöt, akiben nyoma sem volt a politikusi önzésnek vagy agressziónak. Göncz Árpád egyik első államfői döntése az volt, hogy elnöki kegyelemben részesített egy halálraítéltet.
Budapesten született, 1922-ben. Az érettségi után 22 évesen jogi diplomát szerez. Behívják katonának: Németországba vezényelt egységéből megszökik, ahogy később a szovjet fogságból többször is.
Civilként részt vesz a fegyveres ellenállásban, ekkoriban veszi feleségül Göntér Mária Zsuzsannát. 1957-ben letartóztatják.
Így emlékszik vissza: „1957 májusának végén tartóztattak le, éjszaka a lakásomon, ugyanaznap, amikor Bibó Pistát is. Mellettem ült a kisfiam, amikor jöttek, és házkutatást tartottak. Bevittek a Gyorskocsi utcába, ahol először azt kérdezték, mit hoztam el Sós Jucitól egy kofferban. Fegyvert? Abban bizony csak női alsónemű volt, mondtam, a barátnője melltartója meg bugyogója. Elhitték. Aztán megtudtam, hogy a gyanúsítási csomagban az áll, a népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének alapos gyanújával, aláírás: Biszku Béla.” Göncz amnesztiával szabadul 1963-ban.
A börtönévek alatt megtanul angolul, regényeket fordít: nevéhez fűződik Tolkien A Gyűrűk Ura című művének fordítása is. A Magyar Írószövetség elnökévé választják 1989-ben.
A 80-as években újra bekapcsolódik a politikai életbe: 1990 májusától országgyűlési képviselő, négy hónapig az Országgyűlés elnöke, késôbb Magyarország köztársasági elnöke lesz. Tíz évig marad posztján. A rendszerváltás utáni idôszak legnépszerűbb politikusa volt, mégis sok támadás érte: 1992. október 23-án az MDF gyűléséről érkező tömeg kifütyülte, ezért nem tudta elmondani Kossuth téri ünnepi beszédét.
Négy gyermeke született, közülük Göncz Kinga külügyminiszter volt Gyurcsány Ferenc második kormányában.
Göncz a budapesti Vérhalom téren lakott. Halálhíre után percekkel már mécsesek és virágok borították háza kerítését.
A Borsnak szomszédai úgy emlékeztek, utoljára a 90. születésnapján látták az elnököt. Előtte azonban gyakran sétált feleségével a környező utcákban.