Újfajta technológiát, "genomszerkesztési módszert" dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsapat a daganatos betegségeket okozó genetikai mutációk pontos beazonosítására - mondta el Csabai István fizikus, egyetemi tanár és a kutatócsapat tagja az M csütörtöki műsorában.
Az emberi DNS tartalmazza az összes "leírást" a szervezet működéséről, mindezt mintegy 3,5 milliárd "betű", azaz nukleotid rögzíti. Két személy genomja között körülbelül 5 millió "betűben" lehet eltérés - meghatározva többek között a haj- vagy szemszín különbözőségeit is -, ebből azonban mindösszesen néhány vezethet daganatos betegségekhez, a túlnyomó többség teljesen ártalmatlan - magyarázta a tudós.
A kutatók általában daganatos betegségben szenvedők és egészséges emberek genomját szokták összehasonlítani a rákért felelős genetikai mutációk beazonosítása érdekében, azonban a lehetséges eltérések magas száma miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni, mely genetikai különbség vezet ilyen típusú betegség kialakulásához - tette hozzá.
A nemzetközi kutatócsapat mintegy 35 ezer mintát vizsgálva ezért egy olyan új genomszerkesztési módszert talált fel, amelynek segítségével rá lehet egy-egy "betűre" fókuszálni és megfigyelni, hogy megváltoztatásuk miként hat a sejtek működésére - hangsúlyozta.
Csabai István hozzátette, hogy a módszert a jövőben gyorsabbá, olcsóbbá kell tenni és "felskálázni arra a sok tízezer lehetséges mutációra, amely közrejátszhat a rák kialakulásában".
A műsorban elhangzott az is, hogy a jelenlegi nemzetközi együttműködés két éve tart, a kutatócsapat tagja Csabai István mellett a jelenleg a Harvard Egyetemen dolgozó Spisák Sándor is. A tudósok eredményeiket szeptemberben a Nature Medicine tudományos folyóiratban jelentették meg.
Nemzetiségi önkormányzati választások
és Európai parlamenti választás
