Som-Balogh Edina szoptatja két és fél éves kisfiát

– Ez a jó út! Remélem, erőt adhatok azoknak az anyukáknak, akik elbizonytalanodtak. Érdemes kitartani – mondja Edina, aki nem vonja meg az anyatejet két és fél éves kisfiától, Noeltől. Pedig megtehette volna, hogy átáll tápszerre, mert nehezen indult be nála az anyatej.

– Voltak sírós éjszakák – meséli. – A gyerek bömbölt, és én nem tudtam több tejet adni. Hosszú kínszenvedés volt, de nem adtam fel, nem lett tápszeres. Hiszek abban, hogy ez is fejben dől el, pszichés folyamat. Kitartottam, és végül beindult, maradt a cici. A szoptatás megnyugtatja Noelt.

A családjukban nem volt jellemző az anyatejes táplálás, így Edina az anyukájától sem tudott tanácsot kérni.

– Gyakran találkozom értetlen, néha megvető pillantásokkal. Vannak, akik meg is jegyzik: „Ennyi idős és még szopik? Nem kéne hagyni! Nem lesz elég ön­álló.” Még a családtagjaim is azt mondták: „Jaj, Edina, nem kellene már!” Bevallom, kezdtem is elválasztani egyéves kora körül, de mivel a gyerek lelki békéje azonnal felborult, ezért nem erőltettem. Semmi gond nincs azzal, ha szopik, sőt. Az anyatej immunerősítő hatása ugyanolyan marad még két év után is. Minden gyerekben megvan a szopási igény két és fél, hároméves koráig.

Az egyik cumizik, a másik a rongyocskája sarkát szopja és van, aki még akkor is cicizik. Az utóbbi a legjobb. Csak az ő igénye számít, ha kéri, megkapja. Az eredmény pedig magáért beszél: Noelnek soha nem kellett orvosság, orrspray, orrszívás, nem volt beteg.