Tánczos drámája: nem ő a körmendi gyerekgyilkos

Azt hihetnénk, hogy egy jogerős ítélet és a büntetés letöltése után már senkit nem érdekel a Tánczos-ügyként elhíresült gyilkosság, a történet azonban a mai napig hullámokat vet.

Ártatlanul – ez a címe annak a drámának, amelyet egy soproni hölgy juttatott el szerkesztőségünknek, és a körmendi gyermekgyilkosság történetét dolgozza fel eddig nem ismert nézőpontokból. A szerző azt kérte, hogy egyszerűen csak Nikóként emlegessük.

Nikó egykor a fővárosban, egy kerületi kapitányságon dolgozott nyomozóként, később a hobbija lett a legfelkavaróbb gyilkossági ügyek tanulmányozása. A hölgy felvette a kapcsolatot a Tánczos családdal, és miután megismerte a történet részleteit, megírta a drámáját. A levont következtetések alapján a dráma főszereplője, a gyilkosságért elítélt Géza ártatlan, az áldozatot, Marikát egy pedofil férfi öli meg, aki kapcsolatait felhasználva ússza meg tettét. – A körmendieket máig megosztja ez az ügy, a városban sokan gondolják úgy, hogy ez a verzió korántsem áll távol a valóságtól – mondta a szerző.

A Bors megszólaltatta Tánczos Gábort is, aki olvasta a drámát és úgy tartja: a következtetések nagyrészt megállják a helyüket.

– Engem ártatlanul ítéltek el – kommentált Tánczos. – Én a vallásban találtam meg a nyugalmamat. A hamis bírókról például Lukács evangéliuma jut az eszembe. A 18. fejezet a hamis bírókról szól, ajánlom mindenkinek – tette hozzá.

Édesanyja azt mondja: a rendőrség vizsgálta az ügyben a szexuális indíttatást, és tulajdonképpen sosem tudták kizárni azt. Így Gyöngyike szerint a drámában foglalt cselekmény nagyon is valós alapokon nyugszik. Bár Tánczos majd’ két évtizede hangoztatja ártatlanságát, állításait sosem tudta bizonyítani.

– Amennyiben ebből színházi darab vagy film születik, teljes érdektelenségbe fullad majd – mondta a Borsnak Réz András esztéta.

– A magyar néző másként viszonyul egy ilyen történethez, mint az amerikai. Utóbbi jelenkori legendákat lát benne, mi pedig a bűnesetet, elborzadva. Lehet, hogy Amerikában világsiker lenne, de itthon csúfosan megbukik – jelentette ki az esztéta.

A Bors színházakat is megkeresett. – Folyamatosan kapunk darabokat ismert és ismeretlen szerzőktől, de az elmúlt három-négy évben nem volt példa arra, hogy bemutassuk az általuk írt műveket, az viszont gyakorlat, hogy szerzôket én kérek fel új magyar ôsbemutatók alkotására – nyilatkozta Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója.

Az Operettszínház fontos kikötése lenne a darab megvalósulásához: zenés legyen. – Törekszünk, hogy magyar darabok kerüljenek színpadra, ha izgalmas a mondanivalójuk – közölték.