Andrea: Láttam a terrortámadás áldozatait

– Dél óta bőgök, most már csak ezért nem tudok sírni. A negyedik doboz cigimet szívom – mondja a Borsnak órákkal a szúszai terrortámadás után még mindig feldúltan Andrea.

Földi pokol

Szombat hajnali 1-kor léphetett magyar földre, miután a Tunéziából érkező egyik első magyar gép hazahozta a Liszt Ferenc repülőtérre. A fiatal miskolci nő három év kuporgatás után, még januárban fizetett be párjával egy tíznapos útra. A nyaralásból csak két napot élvezhettek: a harmadik nap a földi pokol volt. A támadás helyszínétől tíz méterre, a Hotel Riu Imperial Marhaba mellett szálltak meg.

Nem hittük el...

– Tanakodtunk a hotelszobában, hogy menjünk-e mi is a partra. A Jóisten tartott ott, mert a kulcsot kerestük. Egyszer csak veri az ajtót a barátnőm, ordítja: terrortámadás. Hallottunk lövéseket, durranásokat, de annyi program volt a parton, azt hittük, tűzijáték szól, vagy gyerekeknek szerveztek valamit. Nem hittük el – mondja a nő. A pukkanások lövések, a durranások gránátok hangja volt.

Véresen rohantak

– Azonnal leszaladtunk a recepcióra, ott már tudtuk, mi történt. Azt mondták, senki nem halt meg, de ezt nyilván nem hittük el. Az egész part tele lett rendőrökkel, lovas rendőrökkel, helikopterekkel – idézi fel Andrea. – Nem tudom leírni azt a látványt. A szomszéd hotel lakói csurom véresen szaladtak át a hotelünkbe. Az ágyakat elkezdték az ablakoknak támasztani, ha lőnek, akkor fogja meg a golyót. Micsoda lélekjelenlét kellett ehhez – ingatja a fejét Andrea. Előző nap még a parton sétáltak a párjával, szívecskéket rajzoltak a homokba. Ahol másnap több tucat embert öltek meg.

Blokád alatt a hotel

A támadás után a hotel lakóit az alsó szintre irányították, ám fekete ruhás alakok kezdtek felfelé rohanni: Andreáék fejvesztve próbáltak a kijárathoz jutni.

– De a bejáraton arab férfiak jöttek be. Fel is tettem a kezem, azt hittem, itt a vége. De ők már a segítség voltak – gyújtja egyik cigijét a másik után a fiatal nő. A szállodát teljes blokád alá vonták, onnantól se ki, se be nem engedték az embereket.

– Nagyon komoly biztonságot teremtettek úgy fél órán belül. Lövészeket állítottak a hotelek tetejére – idézi fel a nő, akit a nagykövetség szinte rögtön hívott, jól van-e. – Nagy volt a kétely bennünk, nem lőnek-e le bennünket a hazaúton. Nem mertünk elindulni. Aztán már úgy pakoltunk össze hatkor, hogy csomó cuccunkat ott is hagytuk. Nem érdekelt már semmi.

Andrea az idei évre még befizetett egy németországi útra. De már nem fog elmenni.

– Ezek után sehová. Innentől nem merek kilépni Magyarországról. Örülök, hogy élek... – mondta Andrea.

A gyilkosok egyike a 23 éves egyetemista, Rezgui volt. Őt lelőtték, társát elfogták.

Kapcsolódó véleménycikkünket ide kattintva olvashatja!