Születésnap: 89 éve óvja az Isten a királynőt

A brit törvények értelmében a trón nem állhat üresen, így a király halála után a trónörökös azonnal uralkodóvá válik. A koronázás azonban egy örömteli esemény, ezért erre az előd halála után hónapokkal kerül sor, nem zavarva ezzel a gyász időszakát. Így történt II. Erzsébet esetében is, akinek a fejére csak tizenhat hónappal a trónra lépése után, 1953. június 2-án helyezték a koronát.

A trónra lépés óta 23 089 nap telt el, s már csak 137 választja el Erzsébetet attól, hogy szeptember 11-én a brit monarchia évezredes történetének leghosszabb ideje trónon lévő uralkodójává váljék. Elődje, Viktória királynő ugyanis pontosan 23 226 napot töltött a trónon.

Visszafogott, ritkán nyilatkozik, mégis a világ legismertebb embere. Kiszámolták, hogy megkoronázása óta átlagosan percenként tizennégy fénykép készült róla.

Udvari legendák szerint szinte betegesen takarékos: utál bármit is kidobni, kukoricapelyhet reggelizik, műanyag edényeket használ, és a menükártyákra nem ír dátumot, hogy többször is felhasználhassa őket.
Párját, Görögország és Dánia hercegét, a négy évvel idősebb Fülöpöt 13 éves korában ismerte meg Erzsébet, és aznap eldöntötte, hogy csak ő lehet a férje. Mindketten Viktória királynő ükunokái. A hitvesi titkok közül annyit tudni, hogy amikor ifjú feleség volt, Fülöp herceget, mint a tengerészet hadnagyát Máltára vezényelték, Erzsébet a kis Károllyal és Anna hercegnővel követte. Állítja, ez volt élete legboldogabb két éve. 

Az alattvalóknak és a külföldi turistáknak is lehetőségük van bepillantani a királynő magánéletébe, ha az uralkodócsalád sandringhami birtokára látogatnak. Amikor a család nem pihen ott, akkor a kastély kapuit idegenek előtt is megnyitják. A szalon egyik asztalán egy félig kész kirakós látható: a puzzle ugyanis II. Erzsébet egyik nagy hobbija. A darabokat fejjel lefelé teszi az asztalra, és nem nézi a mintaképet. Ezenkívül imád fotózni is, sőt tehetséges sztepptáncos volt, családját szívesen szórakoztatta tudásával.

Élete nagy kedvencei azonban a corgie kutyák és a lovak. Erzsébet 18. születésnapjára, 1944-ben kapta szüleitől az első corgie-t, Susant. A „dinasztiaalapító” 1947-ben kötött frigyük után még nászútjukra is elkísérhette a későbbi uralkodót és férjét, noha Fülöp ki nem állhatja a kutyákat a hangos csaholás miatt. Erzsébet viszont kényezteti őket: királyi módra étkeznek, az udvari séf főz rájuk, menüjükben nem ritka a bélszín és a csirkemell.

A királynő az étkezésen kívül is szinte megszállottan ügyel a fogyatkozó falka egészségi állapotára. Amikor ruhapróbát tart, utána egy mágnessel szedi össze az esetleg elszóródott tűket, nehogy a kutyák véletlenül felsértsék fenséges talpukat. A Sandringham-kastély kertjében kutyatemető van, a gazdi minden elhunyt kedvencnek sírkövet állíttatott. A macskákat viszont utálja, amióta egy megkarmolta.

II. Erzsébet és férje a lovak szeretetében már osztozik. A királynő még ma is lovagol, versenyistállót működtet. Édesanyjának, a legendás anyakirálynénak is voltak versenylovai, de anya és lánya paripái soha nem indultak ugyanabban a futamban. Amúgy a sportokat nem kedveli, ki nem állhatja például a teniszt, csak a lovaspólóért és a lóversenyért rajong.

Köztudott, hogy a királynőt soha nem lehet látni retikül nélkül, de az nemcsak dísz, hanem a kommunikáció eszköze is. Ha a táskát a bal karján tartja, az azt jelenti, hogy minden rendben van. De, ha a jobbon, az jelzés az udvarhölgynek, hogy induljon tovább, vagy szerezzen egy másik beszélgetőpartnert.