Rothadó törlőkendőt szedtek ki Zsuzsa melléből 18+ fotó

Egy friss felmérés szerint évente mintegy 600-700 ember hal meg Németországban a műtéteknél bennük felejtett idegen anyag miatt. Magyarországon is gyakran előfordul hasonló eset.

Hazai statisztikai adatok nem készülnek arról, hogy Magyarországon évente hány esetben hagynak az orvosok idegen anyagot a betegben, és ezeknek hány százaléka végződik halállal. A Világgazdaság című lap néhány éve arról írt, hogy hazánkban évente 4-500 orvosi műhibaper ügyét tárgyalják a bíróságok, a megítélt kártérítés összege pedig 1-2 milliárd forintra rúg.

Egy pórul járt asszony történetéről tavaly júliusban a Bors is beszámolt. Zsuzsa melle és hasa a szülés után megereszkedett. 1,1 millió forintért műtötte meg egy híres plasztikai sebész, de nem azt kapta, amire számított. Például jóval nagyobb implantátumot rakott be a mel­lébe, illetve benne hagyott egy gézdarabot is.

– Egy tízszer tíz centis törlőkendőt talált félig elrohadva a mellemben a szegedi orvos, amire ránőtt egy zsírszövet. Ez okozta a hihetetlen fájdalmaimat. Ma már nincsenek panaszaim, de még legalább két műtét vár rám. Még egyszer meg kell műteni a mellemet, ami a gyulladástól megereszkedett, illetve a hasplasztikát is meg kell ismételni. Két centivel arrébb varrta a köldökömet a nagy hírű sebész. Ugyanott tartok, mint a műtét előtt, nem tudok a tükörbe nézni – nyilatkozta az elkeseredett nő a Borsnak, aki hatmilliós kártérítési igényt fogalmazott meg. A történet azóta sem zárult le, a per most is tart még a Fővárosi Bí­róságon.

– Az orvos nem ismeri el a hibát, sőt azt mondja, hogy a mellimplantátum is idegen anyag, akárcsak a törlőkendő. Ilyen megdöbbentő kijelentéssel még nem találkoztam a praxisomban – mondta a Borsnak dr. Ábrahám László, az orvosi műhibaperek egyik legismertebb ügyvédje, aki szerint hasznos lenne, ha nálunk is készülne a német példa alapján statisztika a betegekben felejtett idegen testek – törlőkendők, ollók, csipeszek, csavarok – számáról és az ebből következő halálesetekről. 

Mikor beszélünk gondatlanságról?

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a következőket mondja:

Idegen testek véletlenszerű visszahagyásának megelőzésére sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom alapján biztos módszer nincs. Ebből következik, hogy a legnagyobb gondosság mellett is, bizonyos körülmények között előfordulhat ez a nemkívánatos esemény, és így az esetek egy részében nem tekinthető gondatlanságnak vagy a szakmai szabályok megszegésének.

(Kapcsolódó véleménycikkünket itt olvashatja)