Bővül az állami futballportfólió?

Orbán Viktor kormánya igazi futballbarát kabinet. Az állami szerepvállalás a sportágban elképesztő mértéket öltött, elég csak a Felcsútra vagy a Videotonra gondolni, aztán a szédítő stadionépítési programra, a klubokat segítő TAO-támogatás rendszerére. A Ferencváros élén fideszes politikus, Kubatov Gábor áll, az MTK-t szintén párttárs, Deutsch Tamás vezeti, a vidéki együttesek szinte mindegyikénél megfigyelhető a helyi önkormányzat szerepvállalása, és akkor még az állami nagyvállalatok szponzori segítségéről nem is beszéltünk.

Ám a dolog ezzel nem ér véget. Információnk szerint Szíjjártó Péter külügyminiszter a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapata után újabb egyesületnél szeretné kiteljesíteni sportszeretét, s ha már a Honvéd a kedvenc csapata, amely George F. Hemingway-jel sem tudott még a nem túl acélos NB I-ben sem számottevő szereplővé válni, kézenfekvő, hol találná meg a számítását.

– Nem Szíjjártó Péterrel, hanem Barack Obamával állunk tárgyalásban – cáfolt ugyanakkor a Borsnak Hemingway, ekként jelezve, esze ágában sincs távozni Kispestről.

Más a helyzet az Újpesttel (amely egy időben Orbán kedvenc csapata volt). A Duchatelet család tulajdonában álló lila-fehéreknél valóban hamarabb történhet változás a tulajdonosi poszton, főleg azok után, hogy Roland Duchatelet – akinek fia viszi az Újpest ügyeit – nemkívánatos személlyé vált a Standard Liege-nél, s a drukkerek a fejéhez vágták: a famíliát csak a gazdasági eredmények érdeklik, tesznek arra, mi történik a pályán. Ez alapján kétséges, hogy Újpesten sokáig maradna Roderick Duchatelet, nem véletlenül vissza-visszatérő hír, hogy megválna a többségi tulajdonrészétől.

Valódi futballbefektetőt, aki nem azért érkezne ide, hogy a zavarosban halásszon, nehéz errefelé találni. Ha csak az állam nem „delegál” valakit.

Máshol is segít az állam, csak máshogy

– Az állam szerepét három fő részre kell bontani – állítja Dénes Ferenc sportközgazdász. – Elsődleges feladata a szabályozás. A törvényi keretek meghatározása, például a beléptetési rendszer kiépítésének megkövetelése. Ez a világon mindenhol így működik. Másodsorban közpénz szinte mindenütt részese az infrastrukturális fejlesztéseknek, még a tengerentúlon is. A legnagyobb eltérés a magyar és a külföldi gyakorlatban a működtetés szintjén van.

Dénes szerint a paternalista rendszerek mindig elkényelmesíti a szereplőket, nincs versenyhelyzet, jön a pénz anékül, hogy azért különösebben tenni kellene. A mifelénk megfigyelhető segítség elsőre tűnhet előnyösnek, de sajnos inkább károkat okoz.