A nyolcéves Brendon életéért tizenkét napig küzdöttek a győri Petz-kórházban - írja a Kisalföld. Ő az év első csodája.
A kisfiú, aki Kópházán egy dísztóba esett és újra is kellett éleszteni, a csodával határos módon tiszta tudattal tért vissza az életbe, a szüleihez.
Szívszorító karácsonya volt annak az ajkai családnak, akiknek két kisgyereke: egy hétéves kislány és egy nyolcéves kisfiú karácsony előtt (december 22-én) esett bele Kópházán egy panzió dísztavába. A történetre sokan emlékezhetnek, hiszen rendszeresen beszámoltunk a gyerekek állapotáról. Egy mondatban azért érdemes felidézni: 24 éves testvérük hozta el őket látogatóba, kirándulni indultak, amikor a két kicsi egyszer csak rámerészkedett a hártyás víztükörre. A felnőtt báty kihúzta testvéreit a tóból, a húga „csak" kihűlt, a kisöccsének viszont a légzése, a szíve is leállt.
Vészjóslóak voltak az első hírek, hiszen a kisfiút sokáig élesztették újra. Még a mentőhelikopterben is folytatódott a küzdelem az életéért, de végül viszonylag stabil állapotban tudták megkezdeni intenzív kezelését a győri kórházban. Az nagyon jó hír volt, hogy már aznap este életjeleket adott Brendon, másnap pedig tovább lehetett bizakodni, hisz mozgatta a végtagjait, a szemét kinyitotta, s egyszer meg is próbált felülni az ágyban. Kimondva-kimondatlanul az volt a kérdés, vajon lesz-e maradandó agyi károsodása a kisgyereknek.
Mindenki tudta, hogy a választ akkor kapják meg, ha a mesterséges altatást megszüntetik. S bár valóban reménykedhettünk abban, hogy karácsonyra a család már nemcsak a kislány állapota miatt nyugodhat meg, aki előbb kikerült a soproni kórház gyermekintenzív osztályáról, majd haza is térhetett, hanem a kisfiú miatt is. De az élet még egy fájdalmas hetet követelt a válaszért.
A kisfiúnál ugyanis – nagy valószínűséggel a tüdejébe került víz miatt – a legsúlyosabb tüdőszövődmény alakult ki, ezért a két ünnep között még lélegeztetni kellett. Szerencsére a szervezete jól reagált a gyógyszerekre, így a mostani hétvégén levehették a lélegeztetőgépről. Most, hogy tud beszélni is, nyilvánvalóvá vált: maradandó károsodás nélkül jött vissza az életbe. Édesanyja egyelőre nem kívánt nyilatkozni, érthető módon a fiáért aggódik, aki túl van a nehezén, de még az intenzív osztályon kezelik. „Most ocsúdunk mi is a döbbenetből" – magyarázta csendben, miért nem akarnak a sajtó elé állni.
A rendőrségen továbbra is tart az a nyomozás, amelyet kiskorú veszélyeztetése miatt rendeltek el. Jelenleg is azt vizsgálják, hogy történt-e mulasztás, illetve terhel-e felelősség valakit a tóba esésért.
A kisfiú állapota orvosi értelemben sem mindennapi. Ezt tudja prof. Oláh Attila, a Petz-kórház orvos igazgatója is, aki a folyamatos megkereséseink miatt is végigkövette Brendon eddigi, kórházban töltött tizennégy napját: „A mi szakmánkban nem illik csodákban hinni, vagy azokra várni… Én a kollégáim tudásában, a gyermekosztályon dolgozó ápolók munkájában hiszek. Abban a hitben, amit ők vallanak. Ami élteti és ébren tartja őket, amikor éjszakákon keresztül küzdenek egy gyermek életéért. Mert egyikünk sem tudja elképzelni azt a borzalmas érzést, amikor egy szülő karácsonykor elveszíti a kisfiát. De hihetetlen boldogság, ha ez a gyerek néhány nap múlva – szó szerint – feltámad. Ha nem is csoda, de 2014 karácsonyának, a beteljesült várakozásnak a gyönyörű allegóriája ez a történet."
