Farkas Bertalan: Anettkáról ne kérdezzenek!

– Hogyan jut valakinek eszébe, hogy űrutazó lesz? Ez most is elég elérhetetlennek tűnik, nemhogy az 1980-as években.
– Gyerekként sok minden megfordult a fejemben, de az, hogy űrhajós leszek, semmilyen álmomban nem szerepelt. Amikor általános iskolás voltam, még nem is nagyon volt miről beszélni az űrutazással kapcsolatban, bár Gagarin ekkortájt repült – az emberiség történetében először – a világűrbe. Aztán az élet úgy adta, hogy az egyik barátom mindenáron vadászpilóta akart lenni, és rábeszélt arra, hogy menjünk, lássunk világot, jelentkezzünk pilótának. Ő kiesett az orvosi vizsgálatok során, én pedig bennmaradtam. Láttak bennem fantáziát, és kaptam egy lehetőséget, hogy képezzem magam. Vadászpilóta lettem. Katonaként jelentkeztem az űrkutatóprogramba. A vadászpilóták közül a válogatás után ketten maradtunk Magyari Bélával, és Csillagvárosban két éven ke­resz­tül készültünk az utazásra, aztán végül engem választottak.

– Volt olyan pillanat, mikor féltette az életét?
– Az űrrepülés nem veszélytelen dolog. A földre szállás pillanatáig 50 százalék az esély a túlélésre, de próbáltam nem erre gondolni. Olyanok között éltem akkor, akik már voltak odakint, vagy az utazásra vártak, és nem a kudarc volt a téma. Úgy voltam vele, hogy a félelmen túl ez óriási felelősség, szép házi feladat lesz.

– Nekünk, hétköznapi embereknek áruljon el néhány kulisszatitkot a kozmoszi létből! Mit lehet odafönt enni, milyen szkafanderben mozogni a nap 24 órájában, és a biológiai szükségleteket hogyan intézi egy űrhajós?
– Itt van ön előtt az asztalon néhány étel, nézze csak meg a saját szemével! Lát itt aszpikos csirkekonzervet és kis zacskókban kockára aprított kenyeret, de én vittem magyar konzerveket is. A libamáj, a töltött káposzta és a pörkölt nagyon ízlett a fiúknak. A szkafandert nem kell állandóan viselni. A start, az űrállomással való összekapcsolódás és a visszatérés során kell felvenni. Ami pedig a másik kérdését illeti (nevet), az borzasztóan egyszerű. Van egy speciális mosdó, amelyben huzat képződik. Egy huszonöt literes konténerben összegyűlnek a nem szükséges dolgok, aztán ezt a legénység kilövi a világűrbe, ahol más pályára áll. Folyamatosan veszít a magasságából, majd bekerül az atmoszférába és megsemmisül. Senkinek nem kell attól tartania, hogy valami a fejére esik. (Nagy nevetés.)

– Harmincnégy év telt el a nagy kaland óta, és gyakorlatilag azóta megállás nélkül annak a pár napnak a történéseit eleveníti fel. Nem unja még a mesélést?
– Nem, mert mindig más a hallgatóság. Úgy veszem észre, hogy az embereknek nagy élményt jelent, ha eljönnek az előadásaimra, így én is élvezem.

– Valóságos nemzeti kincs lett a visszaérkezése után. Az emberek még ma is felismerik?
– Igen, bár azért az évek nyilván rajtam is fogtak. Amikor hazatértünk az űrből, valóságos sztárok lettünk, de hiszem, hogy bárki lett volna a helyemben, őt is imádták volna, és én is szerettem volna az illetőt. Nem hordom magasan az orrom, igyekszem okosan gazdálkodni az ismertségemmel. A közelmúltban egyébként mérges voltam, mert egy internetes kutatáson bedobták a fényképemet, és a fiatalok egy része nem tudta pontosan, ki vagyok, és politikusnak tippeltek. Nem voltam boldog. Van nekem, kérem, rendes foglalkozásom: űrhajós vagyok.

– Nincs oka mérgelődni, hisz részben nekik is igazuk volt. Képviselőként több választáson is indult, és a napokban érkezett a hír: ön fog külpolitikai tanácsokat adni a kormánynak. Miért adja a nevét a politikához?
– Megtisztelő feladat, hogy képviselhetem a hazámat. A diplomácia sem áll messze tőlem. Most nagy szükség van arra, hogy az értékeinket megismerjék a világban.

– Hetekig tartó időpont-egyeztetés után sikerült találkoznunk. Azt hittem, a nyugdíjasok nyugodt életét éli. Mitől ennyire elfoglalt?
– Eleget teszek a meghívásoknak, itthon és külföldön egy­aránt. Több mint nyolcvan országban fordultam meg az életem során. Előadásokat tartok szerte a világban. Naprakésznek kell lennem az űrkutatásból, így sokat olvasok, képzem magam. Csak idén jártam már Amerikában, Kazahsztánban, Ukrajnában, Németországban, Kínában, Csehországban, és most ismét Amerikába készülök. Szabadidőm alig van, akkor családi életet élek. Van két gyönyörű unokám, szeretek velük lenni. Ezenkívül a tenisz tölt fel energiával, valamint az olvasás, a zenehallgatás, a pecázás és a vadászat.

– Apropó, család! Ön évtizedek óta nős. A felesége, Anikó Farkas Bertalan űrhajósba vagy Farkas Bertalanba, az ismeretlen, jóvágású férfiba szeretett bele?
– Már nem vagyok jóképű? A be­futó hölgyet borzasztóan egyszerű volt kiválasztanom, mert amikor megismerkedtünk, még nem voltam űrhajós. Pápán re­pül­tem, ott figyeltünk fel egymásra, és addig kerülgetett, amíg csak elvettem feleségül. 1974-ben nősültem, három év múlva megszületett a kislányunk, Aida. Mi pedig már egy családként utaztunk Csillagvárosba, ahol a felkészülés zajlott. A feleségem nem rajongott ezért az egészért, ő férjet akart, további gyerekeket és nem egy űrhajóst. Aztán lassan megbarátkozott a gondolattal, és ő is megkapta, amit akart. Született még két gyerekünk, Berci és Ádám, bár a nevelésükben ő vállalt oroszlánrészt.

– De férjet így sem kapott, hisz ön állandóan utazgat a földi atmoszférában.
– Azért ez nem így van. A világot bejárta velem. Nemrég például elvittem Kínába és Amerikába is. Mozgalmas az ő élete is, és szerintem élvezi, hogy ha elmegyünk valahova, akkor minden lehetőség adott a számára, hogy megismerje az adott ország kultúráját, a nemzeti kincseket.

– Kikkel hozta össze eddig a sors a világjárása során?
– Ó, hát ezt felsorolni is nehéz lenne. Találkoztam királynőkkel, császárokkal, híres politikusokkal, például Helmut Kohl kancellárral, Putyinnal, Medvegyevvel, Cousteau kapitánnyal, Robert De Niróval és a leendő japán császárral.

– 2006-ban Fehér Anettka űrutazásáról szóltak a hírek. Találkoztak egymással? Adott tanácsokat a pucér ­műsorvezetőként elhíresült hölgynek?
– Na, erről nem nyilatkozom. Anettka az életben nem volt a világűrben. A közelébe sem került, és nem is fog.

1940-es évek

1949. augusztus 2-án születik Gyulaházán. Édesapja cipészmester, édesanyja háztartásbeli.

1950-es évek

Kisgyermekkorát egykeként éli. A gyulaházi általános iskolában végzi elemi tanulmányait. Családja nem él jólétben, de szülei igyekeznek minden feltételt megteremteni a felhőtlen gyerekkorához.

1960-as évek

Kisvárdán koptatja a középiskola padjait. A Bessenyei György Gimnáziumban érettségizik, majd a szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskolára jár. Öccse születik.

1970-es évek

A Krasznodari Repülőműszaki Főiskola növendéke. A magyar légierő tisztjeként a pápai reptéren szolgál, és vadászpilóta lesz. Megnősül. Megszületik Aida lánya. Önként jelentkezik az űrkutatóprogramba. A Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítik fel az űrrepülésre.

1980-as évek

A Szojuz–36 űr­hajó fedélzetén ő az első ma­gyar, aki a vi­lág­űr­be jut. Nyolc napot tölt az űrben. Vadászpilóta-karrierje véget ér. Világra jön Berci és Ádám. Beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol közlekedésmérnöki karon tanul. Számos nemzetközi és hazai kitüntetés tulajdonosa.

1990-es évek

Dandártábornoki kinevezést kap. Légügyi attasé az Amerikai Egyesült Államokban. Hazaérkezése után kéri nyugállományba helyezését. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség alapító tagja, évekig elnöke.

2000-es évek

Független képviselőjelöltként indul az országgyűlési választáson, és járja a világot, hogy segítse a jelenlegi űrkutatást. Két unokája születik.

Napjainkban

Sokat dolgozik, és nem tervezi a tényleges nyugdíjba vonulást. Külügyi tanácsadói munkát vállal, hogy megszerzett tapasztalataival segítse országunk nemzetközi megítélését.

Vitrinben őrzi űrbéli kesztyűjét

Farkas Bertalan irodája tele van ereklyékkel. Az egyik asztalon előre csomagolt, több évtizedes űrkaják vannak, egy fotel karfáján a szkafandere hever. A szoba falát több tucat fotó és festmény díszíti, egybek közt Agárdi Gábor színész festménye. A művész képe a katonai egyenruhában pózoló Bercit ábrázolja, és az űrhajós íróasztala felett dí­sze­leg. Apropó, íróasztal! Ezen több ezer névjegykártya kapott helyet, ország és foglalkozás kategória szerint nagy gonddal szétválasztva, hogy pillanatok alatt megtalálhassa a hívni kívánt fél elérhetőségeit.