Magyar túlélő tanúskodik az auschwitzi lágerőr perében

– Az Úristen senki volt a birkenaui rámpán álló SS-ekhez képest – emlékezik vissza Pusztai Éva. – Az őrök azt tettek velünk, amit akartak.

A túlélő A 89 éves asszony 18 esztendősen került Debrecenből családjával a lengyelországi Auschwitz-Birkenauba. Megérkezésükkor Josef Mengele döntött a sorsukról, miközben az őrök – köztük Gröning – a csomagok kifosztásával foglalatoskodtak. Elvette, megszámolta, szortírozta, széfbe rakta. Az értékek és a pénz nagy része német bankokban landolt.

Pusztai Éva túlélte Auschwitzot, munkaszolgálatosként 1945 márciusában értek véget fizikai megpróbáltatásai. De csak a fizikai, mert lelki megrázkódtatásai feldolgozhatatlanok. Két évig lábadozott, majd Budapestre költözött. Három nyelven beszél, mégis gyári munkásként kezdte, majd a nehéziparban helyezkedett el. Nyugdíjba vonulása után könyvet írt, a német újságok és televíziók állandó interjúalanya. Napjainkban is németországi előadásokat tart, mindemellett magyar iskolákat keres fel, hogy az egyik utolsó túlélőként tárja fel a múltat. Budapesten lakik, belvárosi lakásán fogadta a Bors munkatársait. 2003-ban látogatott el Auschwitzba, a láger helyén működő múzeumba.

A lágerőr Oskar Gröning 93 éves, nyugdíjas könyvelő. Hannoveri lakos, két gyermeke van. Huszonegy évesen, 1942-ben érkezett Auschwitzba.

– Minden, amit tettem akkor, fiatalkori meggyőződésből tettem – mondta utóbb. – Jogi értelemben nem voltam bűnös.

Tettei miatt 1985-ben már megpróbálták bíróság elé vinni ügyét. Ám nem igazán kerestek és így nem is találtak kellő számú tanút. Az eljárást akkor leállították. Gröning imádja az állatokat, madaraival és tacskójával él. Emellett szenvedélyes bélyeggyűjtő.

Jó néhány éve holokauszttagadó gyűjtőtársával keveredett vitába. Ekkor került megint elő a múltja. Gröninget a vita során pusztán az zavarta, hogy nem hitték el neki: léteztek a gázkamrák. Nyolcvanhét oldalas visszaemlékezést írt, amiben kimondta: nem terheli bűn.

Most perbe foghatják. Mindez egy bírói testületen múlik. A vád: lágerőrként háromszázezer ember elpusztításának volt részese. Bocsánatot sohasem kért, bűntudata nincs. Bár a német jogrendszer lehetőséget biztosítana arra, hogy írásos visszaemlékezések nyomán rekonstruálják Gröning tetteit, Pusztai Éva személyesen akar majd vallomást tenni a hannoveri bíróságon.

•

– Nincs bennem gyűlölet, sem indulat. Csak azt szeretném, ha ítéletben mondanák ki: elkövette a tetteit – mondta lapunknak Pusztai Éva. 

A túlélők érdekeit Thomas Walther képviseli. A német ügyvéd nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Rendkívül bonyolult jogi esetekről van szó – írta válaszlevelében.