Büntetik azokat, akiknek nem adatik meg a gyerek

Már szeptemberben elfogadhatja a kormány a Népesedési Kerekasztal javaslatát: eszerint a most 35 év alatti korosztály nyugdíjának kiszámításánál figyelembe veszik, kinek hány gyermeke van, hogyan iskoláztatta őket, és hogy a gyerek felnőtt korában fizet-e járulékot. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt, a KDNP frakcióvezetője egy lapinter­júban elmondta: pártja már 2007-ben hasonló tervet dolgozott ki. Szerinte a kormány családpolitikai elképzeléseibe jól illeszthető a javaslat, amitől az egyre csökkenő népesség növekedését várják.

– Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer ne számolja fel önmagát, elengedhetetlen, hogy mindenki neveljen maga után utódot, aki majd az ő idős korára fizeti a járulékot – érvelt Morvayné Bajai Zsuzsanna, a javaslat egyik kidolgozója.

De mi lesz azokkal, akiknek nincs gyerekük?

– Azok is kapnak majd nyugdíjat – ezzel nyugtat Harrach Péter. Igaz, csakhogy sokkal kevesebbet. Botos Katalin közgazdász, a Népesedési Kerekasztal egyik tagja korábban már kidolgozott egy javaslatot: eszerint akár kétszer többet is kaphat, akinek négy gyereke van, mint az, akinek egy sincs. Az alapnyugdíjhoz is legalább két utód kellene.

Torbán László nyugdíjszakértő szerint a javaslat nem oldja meg a rendszer jelenlegi problémáját.

– Ennek leghamarabb tizenöt-húsz év múlva lehet hatása, hiszen a most harmincasok gyermekei akkor válhatnak járulékfizetővé – mondta a Borsnak a szakember. Úgy véli, a gyerekvállalási kedv ettől nem változna.

Vele ért egyet Győri Péter szociológus, aki faramucinak tartja a tervezetet.

– A kormánynak támogatnia kell a családokat és a gyerekvállalást, de erre nem a nyugdíj, hanem – a többi közt – a családi pótlék emelése lehet jó módszer. Franciaországban például a nyolcvanas-kilencvenes években javították az óvodai, bölcsődei ellátást, ami növelte a születésszámot. Magyarországon erre csupán a gyesnek és a gyednek van közvetlen kimutatható hatása, mert ez rögvest a baba érkezése után jelentkezik, nem harminc év múlva, ahogy a mostani javaslaté – magyarázza a társadalomkutató.

Értesítés

Az 1955–59 között születettek augusztus közepétől kapnak értesítést arról, hogyan áll jelenleg a nyugdíjegyenlegük. Ebben szerepelni fog, hol és hány évet dolgoztak, és jelenleg mennyi nyugdíjjal számolhatnának.

Legális piramisjáték

A jelenlegi nyugdíjrendszert a II. világháború után vezették be. Az a lényege, hogy mindig az aktív korúak befizetéseiből fedezik az aktuális nyugdíjakat.

– Akkor ideálisnak tűnt: sok aktív korú és kevés idős volt. Jelenleg legális piramisjáték a nyugdíjrendszer, ami hamarosan összeomlik. Ezekben az években mennek ugyanis nyugdíjba a Ratkó-korszakban születettek, az ő nagy számuk megnöveli a terheket – mondja Torbán László. Szerinte ezért fontos az öngondoskodás.

Mehet-e külföldre a gyerek?

A javaslatban szerepel, hogy csak az kapjon a gyereke után több pénzt, aki taníttatta. Győri Péter szerint ez sem igazságos, mert a jobb módúak tudják például fizetős egyetemre küldeni a gyereküket. Torbán László szerint ráadásul rengeteg a diplomás munkanélküli, aki így járulékot sem fizet. Felmerül a külföldi munkavállalás kérdése is, hiszen ők nem itthon fizetnek, bár az uniós szabályok szerint az is kaphat nyugdíjat, aki más tagországban fizet.

Mennyi lehet a nyugdíjunk? (Ft/hó)*

Nincs gyerek 70 700
1 gyerek 85 000
2 gyerek 114 000
3 gyerek 131 800
4 gyerek 142 300

* Botos Katalin közgazdász számítása 2010-es adatokkal. A nettó havi átlagkereset 139 ezer forint volt, ehhez 114 ezres alapnyugdíjat számolt. Az alapnyugdíj csak legalább két gyerek után járna.)

Mennyi nyugdíjuk lesz? (Ft/hó)**

30–40 éves 76 500
50 éves 82 500
60 éves 100 000

** A jelenlegi rendszerben, havi nettó 150 ezer forintos keresettel számolva, amennyiben a járulékokból kell kifizetni a nyugdíjakat.

Kommentárjaink itt.