Magunkat is becsapjuk a Facebookon

Több millió mosolygó, pózoló ember a kedvenc nyaralóhelyén, az autójában ülve, az otthonában, a családjával, a párjával, a kutyájával. Csupán egy dolog a közös mindannyiukban: a tökéletes boldogság illúziója. Színház az egész világ – mondta a híres angol író, William Shakespeare, és ez most, 2014-ben igazabbnak tűnik, mint valaha. A színpad pedig a világháló, azon belül is a közösségi oldalak.

Egy internetes kutatás szerint a magyar nép ötven százaléka valamilyen formában került már érintkezésbe közösségi oldallal, ebből több millió embernek a napi élete részévé vált. Az elsődleges cél, hogy könnyebben tartsuk a kapcsolatot elvesztett ismerőseinkkel, lassan háttérbe szorult, és egy új formálódott helyette: a menekülés a való világból. Ebben a virtuális létben mindenki boldog, elégedett az életével, büszkén mutogatja a fotóit, miközben lehet, hogy a mosoly csak a fényképezőgép optikájának, az ismerősöknek vagy épp azoknak a vadidegeneknek szól, akik like-jaikkal szintén generálják az újabb és újabb jelenlétet. Társadalmi problémával küzdünk, amely veszélyesebb, mint gondolnánk. Sokak életébe csak az visz fényt, mikor belép ebbe a csodavilágba, és a jövő minden egyes pillanata hazugságra épül.

– Ez egy hamis boldogság. Az emberek magukkal akarják elhitetni, hogy minden rendben az életükkel, pedig valójában tele vannak gondokkal. Attól, mert ezt a képet sugározzák, ez még nem létezik. A kettősség azonban megviseli a lelket, egy skizofrén állapotot hoz létre, amelyben ő maga is képes elhinni, hogy tökéletes az élete – magyarázza Szilágyi Gyula szociológus. – Irigyek a másik sikereire, eredményeire, mindennapjaira. Én elhiszem, hogy te boldog vagy, ha te is elhiszed, hogy én is az vagyok. Így működik ez a netes világ.

A valóságból való meneküléshez a technika követhetetlen fejlődése is hozzájárul, hisz a legtöbb mobiltelefonról már egy gombnyomással elérhető a világháló, így a nap huszonnégy órájában jelen lehetünk a „mindent a szemnek” oldalon. A legnagyobb veszélyben a fiatalok vannak, akik már eleve úgy cseperednek fel, hogy nem vállalják esendőségeiket, hibáikat, és napjaik szerves részévé vált a műpózolás. Egy–egy sztár oldalát akár milliók is követhetik, és mivel mi, hétköznapi emberek a net miatt közeli ismerősként tekintünk rájuk, megpróbáljuk utánozni az életüket, ami felőrli energiáinkat. A személyiségtorzulás pedig észrevétlenül és elkerülhetetlenül bekövetkezik a lelkünkben, hisz könnyebb elfutni a gondok elől, mint azokat megoldani, és ha az ismerősök elhiszik, hogy boldogok vagyunk, akkor talán ez így is van.

Ha több kell az átlagosnál, keresse a Borsot a Magazinokkal!