Kié lesz Pécsi Ildikó családi háza? – tette fel a kérdést korábban a Bors, és erre még most sincs egyértelmű válasz. A Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos fiával kötött, több mint húsz évig tartó házassága alatt Pártos Csilla sajátjaként mozgatta a lakás falait, alakíttatta kedve szerint a ház belső terét. Ám úgy tűnik, az általa tervezett álomotthon mára a pár válásának egyik kritikus pontjává vált.
Hétfőn már az első válóperes tárgyalásuk is megvolt, de a vagyonmegosztásról és a gyermekelhelyezésről egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el. A felek azzal a szándékkal távoztak ugyan, hogy megpróbálnak egyetértésre jutni, de a levegőben mindvégig érezhető volt a feszültség. Csaba ugyanis hónapok óta albérletben él, míg Csilla és a fiuk a megközelítőleg kétszáz négyzetméteres, ötszintes budai házban tölti napjait.
– Ezt a gyönyörű házat több mint húsz éve, a férjemmel közösen vettük Csabának, aki négy évig használta legénylakásként. Majd miután elvette Csillát, együtt éltek ott, ám a ház a mai napig az én tulajdonom. Édesanyaként természetesen a fiam érdekeit képviselem, és mivel sem én, sem ő nem kíván beköltözni, így mihamarabb szeretnék megválni tőle. Ez azonban számtalan jogi kérdést felvet, így legelőször a családunk ügyvédjével, dr. Bilkei-Gorzó Dáviddal kell egyeztetnem – sóhajtott Ildikó, akinek döntése nyilvánvalóan azzal is jár, hogy Csillának ki kell költöznie.
A Bors megkérdezte a másik felet is. Pártos Csilla ügyvédje azt mondta, szerinte Pécsi Ildikónak meg kellene várnia az eladással a lehetséges per végét, vagy azt, hogy az ügyfele és a művésznő fia megpróbáljon megegyezni.
– Ez az ingatlan korábban nem Pécsi Ildikóé volt. A bíróság jogosult eldönteni, hogy mi tartozik és mi nem a házaspár közös vagyonába – mondta szűkszavúan az ügyvéd.
Az alapeset – miszerint a házaspár lakik az anyós házában – szívességi lakáshasználatnak minősül.
– Teljesen lényegtelen, hogy megszűnik-e a házasság vagy nem, a családi alapon történő szívességi lakáshasználat bármikor, indoklás és cserelakás nélkül felbontható. Amennyiben azonban a pár például elkezdte felújítani a lakást, akkor beruházási érték keletkezik, amit igényelhetnek a tulajdonostól. Ha pedig jelentős volt a befektetés – például esetleg korszerűsítették a fűtést, vagy fürdőszobát építettek –, akkor részaránytulajdon is keletkezhet – mondta lapunknak dr. Magyar György ügyvéd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.