Szürkehályogműtétre várnak a legtöbben ma Magyarországon, több mint huszonhatezren, de más területeken is nőttek a várólisták. Térdprotézisre van aki 2020-ra kapott időpontot. Az államtitkárság válaszára – nem fogják kitalálni – szintén várni kell.
Hiába a csak a szépet látó kormánypropaganda, Magyarországról nem is festhetne reálisabb képet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) várólistákról szóló kimutatása. Közel hatvanezer beteg vár ma ugyanis valamilyen operációra az országban.
A legtöbben szürkehályogműtétre, csaknem 27 ezren, utána pedig a térdprotézis-, illetve a csípőprotézis-műtétre kell a legtöbbet várni. Előbbinél 9867, utóbbinál 8369 beteg áll a sorban. Leginkább a mandulaműtétre várók száma ugrott meg, csaknem ezerrel nőtt. Most 2451-en várakoznak országszerte.
Megkerestük az egészségügyért felelős államtitkárságot, hogy megtudjuk: mit szólnak az adatokhoz, illetve mit tesz ezek ellen a kormány? Azt a választ kaptuk: a sajtóosztály csak a jövő héten tud reagálni a kérdéseinkre, addig várni kell a várólistákkal kapcsolatos válaszokra.
Az OEP honlapja szerint az egri Markhot Ferenc Kórházban egy páciens hétfőn került a listára és 2020. szeptember 9-re kapott időpontot, azaz 2259 napot kell várnia a térdprotézis- műtétjére. A kórház főigazgatója szerint habár a műtőkapacitás lehetővé tenné a beavatkozást, az állami finanszírozásból (TVK – teljesítmény volumenkorlát) többet nem tudnak az ortopédiai beavatkozásokra fordítani, mert akkor más területről kellene elvonni.
– A várólistán lévő betegek rendszeres kontroll alatt vannak és ha a szakorvos úgy ítéli meg, hogy nem halasztható a műtét, soron kívül elvégzik azt – írta válaszában dr. Fűtő László, az egri kórház főigazgatója.
A beteg egyébként máshol is megműttetheti magát, erre van lehetősége, amennyiben az illető intézmény fogadni tudja.
Mitől alakult ez ki?
Dr. Bense Tamás orvos szerint a legjobb szakemberek Nyugat-Európába mennek, akadozik az utánpótlásuk, ezért hozzá kell szokni itthon a várólistákhoz. A megoldás a magánszektor bevonása lehet, ez csökkentheti az állami intézmények leterheltségét. A kormányzat részéről az egészségügyre fordított összeg növelése és az orvosi bérek rendezése a legsürgetőbb feladat. Amíg ugyanis nyolcszor többet kereshet egy magyar orvos Angliában vagy Svédországban, nehéz őket itthon tartani – mondta Bense.
Prof. dr. Berkes István a Sportkórház korábbi főorvosa évtizedek óta végez térd- és csípőprotézis-beültetéseket. Úgy véli: az átlagéletkor növekedése és a helytelen életmódból fakadó testsúlygyarapodás is közrejátszik abban, hogy egyre több ilyen műtétre van szükség.
Az államnak nincs pénze ilyen műtétekre, a magánklinika pedig sokaknak megfizethetetlen, igaz, ott nincsenek várólisták. – 2008-ban lehetett magánintézményeknek is pályázni a szürkehályog-műtétek elvégzésére. Mivel már akkor is nagyon bizonytalanok voltak az állami források, így nem éltünk ezzel. Azóta sem lett jobb a helyzet – mondta el a Borsnak Ferincz István, a Focus-Medical magánklinika ügyvezetője.
Magánklinika: gyors, de drága
Ha valaki nem akar éveket várni, annak lehetősége van magánklinikán is műttetni. Egy szürkehályogműtét 200 ezer forint. A társadalombiztosítás körülbelül a felét szánja erre egy állami kórházban. Ez még mindig aprópénz a protézisműtétekhez képest: egy csípő 700 ezer és 1 millió forint, egy térdműtét 1–1,2 millió forint. Pozitívum, hogy Magyarországon nem fordul elő, hogy a várólisták miatt valaki maradandó egészségkárosodást szenvedne. A nagyon súlyos és sürgős eseteket ugyanis ellátják az orvosok.
László nejének szerencséje volt
Arácskai László 73 éves feleségének vásárolt egy járókeretet. – A feleségemnek csípőprotézis-beültetése volt. Csak a röntgenre kellett fél évig várnunk, majd itt az Ortopédiai Klinikán az első orvos azt mondta, három-négy évet kell várni a műtétre. Szerencsére egy kollégája elvállalta a beavatkozást, így csak fél évet kellett kibekkelnünk. Hihetetlen, hogy idős embereket ennyit várakoztassanak, hiszen lehet, hogy meg sem élik a műtétet.
