Megduplázza a korai halál kockázatát a sok tévézés

Hol vannak már azok az idők, amikor összegyűlt a család, és mindenki a Szomszédok teleregényt nézte, vagy Jockey Ewing ördögi tervét hallva rágta a körmét a Dallas sorozaton. Ma már a tévé is lassan olyanná válik, mint a rádió: háttérként hallgatjuk, csak néha pillantunk rá. Legalábbis ez derül ki az eNET-Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” című, a napokban nyilvánosságra hozott kutatásából.

A rendszeresen internetező felnőtt lakosság 79 százaléka más tevékenységet is végez tévénézés közben. A vasalást 22, a főzést 19, a takarítást 18 százalék említette, a nők jóval nagyobb arányban, mint a férfiak.

A pszichológus szerint felgyorsult a világ, de emellett más oka is van annak, hogy nem tudnak vagy akarnak egy ültő helyükben valamilyen műsort megnézni az emberek.

– Amikor hajdanán még csak egy-két csatorna volt, még rá lehetett készülni egy sorozatra vagy egy show-műsorra. Ez pedig másnap témát szolgáltatott az iskolában, munkahelyen. Ma már olyan óriási a túlkínálat, hogy sokan nem is tudják, mit néznének szívesen. Ritka az olyan műsor, ami valóban a képernyő elé szögezi a nézőket – magyarázza Szlobodnyik Csaba.

Réz András úgy véli: az utóbbi időben iszonyatos méretűek lettek a reklámblokkok a kereskedelmi televíziókban, ami sokakat idegesít. Emiatt is osztják meg sokan a figyelmüket a műsor és más tennivaló között. De nem ez az egyedüli oka a háttértévézésnek.

– Aki megteheti, a reklám alatt megállítja az adást, és azt a részt áttekeri – mondja a reklám- és tömegkultúra elméletet oktató szakember. Réz András szerint a mai csatornák rengeteg üresjárattal, fölösleges tartalmakkal fárasztják a nézőt.

– A régebbi sorozatokba be lehet kapcsolódni újból akkor is, ha néhány részt kihagytunk. Egy reality show-nál is ez a helyzet. Talán egyedül a filmek azok, amiket nem lehet úgy nézni, hogy közben valaki ebédet főz, vagy internetezik – magyarázza a filmesztéta. 

Öl és butít

Napi három óra tévézés megduplázza a korai halál kockázatát – derül ki egy kutatásból.

– A tévénézés a mozgásszegény életmód egyik legelterjedtebb tevékenysége. Eredményeink egybevágnak egy sor korábbi tanulmánnyal, melyek szerint a televízió előtt töltött idő hossza összefügg a korai halál valószínűségével – jelentette ki Miguel Martinez-Gonzales, a Navarrai Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A tudósok 13 284 fiatal, egészséges spanyol diplomás szokásait vizsgálták – számol be a Journal of the American Heart Association című szaklap. A résztvevők átlagéletkora 37 év volt, 60 százalékuk nő. Átlagosan 8,2 éven át követték szokásaikat és sorsuk alakulását. A kutatás végére 97-en haltak meg közülük: 19-en szív- és érrendszeri betegségben, 46-an rákban, 32-en egyéb okok miatt. A kutatás kimutatta, hogy a halál kockázata kétszer nagyobb volt azoknál, akik napi három órán át vagy annál is tovább ültek a tévé előtt, mint akik naponta legfeljebb egy órán át tették ezt.

– Az életkor előrehaladtával egyre kevesebbet mozognak az emberek, és egyre több olyan tevékenységet folytatnak, amihez üldögélni lehet, például tévéznek és interneteznek. Ez pedig tovább növeli az idős kor egészségügyi kockázatait. Napi egy-két óránál többet ne tévézzen – javasolja a kutatásvezető.

Más szakemberek pedig arra világítanak rá, hogy bár a televízió számos hasznos információt kínál, a válogatás nélküli tévézés inkább butít, és a készen kapott képek szegényebbé teszik a fantáziát. Ez különösen gyerekek esetében veszélyes, akadályozza a tanulást.

Naponta öt órát tévézünk

Naponta átlagosan 4 óra 57 percet ültünk a televízió előtt tavaly október és november között a Nielsen Közönségmérés adatai szerint. Pontosan ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Csökkent a kereskedelmi tévék együttes közönségaránya, de még mindig ezeket nézik a legtöbben.

A gyermekek naponta átlagosan 3 óra 30 percet tévéztek a vizsgált időszakban, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban. Az ötvenévesek és annál idősebbek átlagosan 6 óra 24 percet töltöttek a televízió előtt.