Alkoholistának, gyerekverőnek állították be

›› Esélyt adtam neki. Neki, de legfőképpen a szüleinek. Mert ők hülyítettek – gondoltam magamban. Aztán csak kiderült az igazság. Kiderült, mert elmesélték: a más műhelyekben dolgozó kollégáim – hiszen értelemszerűen mindent körbejártak – le akarták őket beszélni rólam. Hogy miért? Széchy miatt. Mert én Széchy hű szolgája vagyok. Én is erőszakos vagyok, verem a gyerekeket, terrorizálom őket.

„Egy szadista, oda ne vigye!” – mondták a szülőknek. De ez nem volt minden. Buzinak is beállítottak, és persze alkoholistának. Jó hírem volt, igaz? A buzival nem tudtam mit kezdeni, de nem is érdekelt. Az alkoholista duma viszont zavart, hiszen valóban szerettem már akkor is a sört, de ez nem jelent egyet azzal, hogy remegett volna érte a kezem. Különben is, egy alkoholista negyvenkét évesen vajon 2:58 alatt futja le a maratont? Aligha.

Viszont ha valaki elkezd egy másik emberről rosszat híresztelni, nehéz a védekezés. Mondhatni lehetetlen. Hogy miért próbálták lebeszélni rólam Danit? Akkor is egyszerű volt erre a válasz, ma is az: féltékenységből, irigységből. Tulajdonképpen a mai napig így van ez. Nem most jöttem le a falvédőről. Gyurta miatt kaptam anno is sokat, ma is kapok. Túl jó úszó, én meg túl jó edző vagyok. Több se kellett, több se kell a lúzereknek...

Kérdezhetik, hogy a sok gyalázkodó jellemértékelést hallva miért döntött mégis úgy a Gyurta család, hogy a szeme fényét hozzám hozza. Vajon miért döntött úgy, hogy esélyt ad egy ­szadistának, aki buzi, és aki ráadásul állandóan részeg? A válasz a szülői megérzésben rejlik. A szülői megérzésekben, amelyek nem hazudnak. Dani anyja és apja ugyanis érezte, valami nem stimmel. Felhagytak a kérdezősködéssel. Saját kezükbe vették az irányítást.

Hogy ez mit jelent? Úgy tudom – bár ezt ők sohasem mondták, ellenben nem is cáfolták –, Dani édesanyja fogta magát, és titokban eljött az edzésünkre. Csendben felült a lelátóra, és figyelt. Főleg engem. Okos húzás. A saját szemednek higgy, ne másnak! Én is ezt vallom. Tetszett neki, amit látott. Tetszett, mert másnap ott álltak előttem a fiukkal.

Szó se róla, megspórolhattak vol­na maguknak néhány hetet…‹‹

(Folytatjuk)